Mai ebéd
Muszáj megemlékeznem róla. Van még egy titkom: elég gyakran ieszem étteremben a munkámból adódóan, és meglehetősen kritikus vagyok. Nem, nem vagyok éttermi kritikus, bár szerintem annak remek lennék, egész addig, míg a pincérek le nem lőnének:D Azt vallom, hogy az ember azért jár étterembe, hogy ott különlegesebbet, kifinomultabbat kapjon, mint amit otthon eszik. Nem szeretem, ha egy név fellengzős, de nincs mögötte semmi tartalom. Nem várok egy ételtől kulináris orgazmust, de azt igenis elvárom, hogy ízletes legyen, fantázia legyen benne és szépen legyen tálalva. Ezért nem eszem például étteremben sosem olyasmit, amit én otthon - adott esetben sokkal jobban - elkészíthetek. Ezzel a kissé zavaros felvezetéssel csak azt akartam mondani, hogy a kollégáim, akikkel évek óta rendszeresen éttermezek, azt állítják: nem könnyű nekem megfelelni. A családom is ezt mondja, úgyhogy lehet benne valami. Szerintem meg nem nehéz, de hát persze elfogult vagyok saját magammal. Meg őszinte is: ha a pincér megkérdezi, azért hagytam-e ott az ételt, mert nem ízlett, én bizony megmondom a frankót. Ha még azt is megkérdi, mi volt a baj az étellel, akkor meg már magára vessen. Ma hosszú idő után végre olyat ebédeltem, amivel maradéktalanul meg voltam elégedve. Az első fogás sütőtök leves, ami azért érdekes, mert tavaly télen nagy divatja volt ennek a levesnek, mindenki, aki adott magára, ilyet főzött, tehát - mint sznob lélek - én is. Mit mondjak, hogy ne bántsam meg magamat? Nem volt olyan jó. Úgyhogy elhatároztam, ami nem megy, nem erőltetjük, a sütőtököt ezentúl is sütőben sült változatban eszem, jó lesz az nekem. De a kisördög nem hagyott békén: ha annyian szeretik ezt a levest, csak van benne valami jó! Ma megtudtam, mi az. Sajnos a pincér azt mondta, titkos a recept, úgyhogy közkinccsé tenni nem tudom, de hogy isteni volt, az egészen bizonyos. Pirított tökmaggal tálalták, kellően krémes, ízletes, nem túl édes, forró, egyszóval olyan, amilyennek én eredetileg képzeltem. Második fogásként zöldséges thai tésztát kértem, ami szintén remek választásnak bizonyult. Hogy a thaiok mit szólnának hozzá, nem tudom, nekem ízlett. A desszert pedig őszibarackos túrógratin lett, ami a semmikülönös kategória: barack befőtt darabok vajon átforrósítva, rajta egy ízesített túrókrém felülről meggrillezve a szalamanderben. Nos, ezzel a menüvel én ma tökéletesen elégedett voltam. Történt mindez pedig Budapesten, a Heller's Pubban.
Kategóriák
csak a szám jár...Komment 
Eddig 12 komment érkezett
-
moes:
2007. 01. 05. 15:22 -
Mamma:
2007. 01. 05. 16:02Ez nem sznobság. Minden normális ember, aki szenvedéllyel, magasszinten és válogatottan főz, igy gondolkodik. Én is. Akik meg téged sznobnak gondolnak, azokat nem is érdemes meggyőzni, úgysem megy. Ők még a határon innen vannak, - Te, én, meg mi itt mindannyian már átléptünk ezen. Akkor uff, beszéltem.))
Ez megérne egy postot, már gondoltam erre.A sütőtökleves hullám sztem nem ért véget, legalábbis errefelé még nem. Én imádom, de rajtam kivül senki, ezért magamnak nem főzöm, de jaj, de nagy kedvem lenne hozzá! Hogy mitől lehet egy sima zöldségkrémleves ütős, csak valami "nem" oda illő dologtól, ezek szerint ez a séf titka marad. Kár!!
-
anna:
2007. 01. 05. 23:01anyukam eszmeletlen jo sutotoklevest szokott fozni
nem tavaly kezdte, sokkal regebben
ha netan erdekel, megkerdezem, mi mindent rak bele
[tenyleg oszinten tudom ajanlani, hihetetlen jo] -
Éva:
2007. 01. 06. 9:01Anna, hálás(ak) lenné(n)k érte:)
-
2007. 01. 06. 9:01Mamma, megnyugtattál.
-
2007. 01. 06. 9:02moes, nem lett olcsóbb a hely sajnos, de egyszer megéri közelebbről szemügyre venni. a fokhagymás vargányájuk...mmmmmmmmm....!
-
Zsófi:
2007. 01. 07. 12:32A jó sütőtökkrémlevesnek az a titka, hogy eleve sült sütőtökből kell készíteni. A simáért amúgy én sem vagyok oda.
Én ezt a receptet használom, mindenki imádja:
www.leitesculinaria.com/recipes/cookbook/butternut_soup.html -
2007. 01. 07. 15:36Köszi Zsófi, én ezt se tudtam. Mondom: sütőtökből kezdő vagyok, de majd ti kiműveltek:)
-
2007. 01. 08. 14:18szia
elkuldte anyukam a sutotokleves receptjet:"1 kis hagyma, 1-2 cikk fokhagyma vagy póréhagyma apróra vágva, kicsit dinsztelni, (kis cukor, só rajta), majd rádobni a felkockázott sütőtököt
és 1-2 húsleveskockával puhára párolni. lehet bele tenni 1 paradicsomot, kevés gyömbért vagy szerecsendiót, mindenképp borsot. ha megfőtt szeretik
a népek elturmixolni, én nem szoktam. Ezután kerül bele a tejszín, még forrón. Tetejére szárazon pirított tökmagot, fokhgymás kenyérkockát szoktam csinálni. Cukor nem kell bele, csak a hagymára teszek egy keveset, sós leves."remelem, nektek is fog tetszeni, en nagyon szeretem
majd jelezz vissza, ha megfozted, kivancsi vagyok!anna
-
2007. 01. 08. 15:44köszönöm, Anna, elmesélem majd, milyen lett.
-
2007. 01. 09. 10:16Anna: miért nem teszed fel az oldaladra? Ott többen olvasnák!.
Zsófi: a pumpkin pie is sült tökből van, sokkal jobban kijön az aromája (ill. akkor jön ki igazán). Én is vadászok egy jó receptre, hátha itthon is megennék. VALAMI kell bele, amitől több lesz, mint egy sima krémleves. -
2007. 01. 10. 10:38mamma:
tok logikus otlet, csak nekem nem ugrott be
kicsit ki vagyok esve a vilagbol a vizsgaidoszakban..
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
jááj, amikor arra laktam, mennyire vágytam arra a helyre, különösen meleg nyári estéken... nem volt rá pénzem. talán mostanában érdemes lenne egyszer meglátogatni. de jó, hogy leírtad!