Töltött kosárka

Legutóbbi Culinaris-beli portyázásom egyik fő célja a kagylótészta. Lett volna. De nem lett. Sajnos a polcon nem találtam ezt a csinos, tölteni való fajtát, verhettem a fejem a falba, hogy múltkor nem tettem magamévá. Láttam azonban ilyet, aminek  nem tudom a nevét - botor módon idejekorán kidobtam a csomagolást -, úgyhogy kosárkának hívom.

Hozzávalók:

személyenként 4-6 db kosárka

30 dkg darált hús, ízlés szerint marha, sertés vagy csirke, nálam most sertés

alaplé, én most szerencsés voltam, volt igazi, de kockából is megfelel

10 centinyi póréhagyma 

egy kis ágacska rozmaring

olaj

só, bors

pesto

Elkészítés:

13 perc alatt kifőzöm a tésztát, leszűröm, kihűtöm. Közben olívaolajon megpárolom a karikákra vágott pórét, rádobom a húst, átpirítom, sózom, borsozom, és az alaplével fel-felöntögetve puhára párolom a ragut. Amikor kicsit kihül, megtöltöm vele a kosárkákat, egy-egy kiskanál pestot kanalazok beléjük, tűzálló tálba rakosgatom őket, és fólia alatt a sütőben átforrósítom. Ez így meglehetősen egyszerűen hangzik, a művelet közben azonban összeszorított fogaim között szűrve a szavakat folyamatosan kommunikáltam a kis kosárkákkal, a raguval és a pestoval. Arról, hogy miket mondtam, most nem szól a fáma:)