Tegnap este érdekes helyzet állt elő nálunk: eljött a vacsoraidő, de a népek nem voltak úgy igazán éhesek, de azért ettek volna valamit, de halvány segédfogalmuk se volt, mi is lenne az. Szeretem, mikor elhangzik ez a mondat: úgy ennék valamit, de nem tudom, mit... És persze elvárják, hogy én találjam ki helyettük. Hát tegnap kitaláltam. Nyári parázsban sütések hangulatát idézte a vacsora...
Hozzávalók:
krumpli
kolbász
szalonna
vöröshagyma
esetleg paradicsom, paprika
Elkészítés:
Alufóliából nagy négyzeteket vágok, kiterítem magam elé, és ráhalmozom a következőket: egy vékony szelet bacon, arra krumpli karikák vékonyra vágva, jöhet rá egy-két karika kolbász, arra hagymakarika, vagy paradicsom, paprika szelet, a tetejére megint krumpli, koronaként szalonna. Szorosan bebugyoláltam a batyukat, fél órára bevágtam a sütőbe. Friss kenyérrel, savanyúsággal egy szempillantás alatt eltűnt mind egy szálig.

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006