Egy fórumon olvastam a napokban a receptet, még gondoltam is, micsoda jó kis étel, sváb lelkem/künk hogy fog örülni, amikor majd elkészítem. Lelkünk másik fele nyilván kevésbé lesz boldog, amikor a személymérlegen meglátjuk a számokat, de kicsire nem adunk, a nagy meg - mint tudjuk - nem számít. Arra azonban nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan elkövetkezik az idő, amikor megvalósítom a tervet. Hazafelé tartva tettem egy kitérőt a Mammutba, mert a VKF 3. fordulójához múlhatatlanul szükségem volt egy eszközre, amit csak ott lehetett kapni, benéztem ugyan a Matchba, hogy valami vacsorának valót találjak, de nem volt kedvem benevezni az össznépi tapossuk-le-egymást versenybe, úgyhogy improvizálni voltam kénytelen. És akkor, amikor tanácstalanul tötyörögtem a konyhában, beugrott a sajtos galuska, mint potenciális vacsora. Íme:
Hozzávalók:
4 db tojás
fél kg liszt
20-25 dkg sajt (trappista, ementáli, vagy bármi más, ahogy Váncsa mester mondaná)
fél liter tejföl
1 nagy fej hagyma
tenyérnyi szalonna
só, bors
Elkészítés:
A lisztből a tojásokkal és megfelelő mennyiségű folyadékkal (én mindig tejjel, annál jobb nokedli a földön nincs, mint amit csak tejjel kever az ember lánya, higgyetek nekem!) nokedlitésztát készítünk, a szokásos módon sós vízben kifőzzük. Hideg vízzel leöblítjük, lecsorgatjuk, és olajjal megijesztett jénaiba elkezdjük rétegezni a cuccot, úgymint: egy réteg nokedli - egy réteg reszelt sajt - egy réteg dinsztelt* hagyma - egy réteg tejföl, da capo al fine üzemmódban. Közben természetesen sózzuk, borsozzuk. A tetejére apróra vágott szalonnakockákat hintettem, kizárólag azért, hogy valóban legyen mitől leszédülnünk a mérlegről. Most éppen szoláriumozik a "kicsike". A hagyományos szolit szereti, nem az állót, 200 fok, 25 perc.
*autentikus receptben nem dinsztelik, hanem barnára, ropogósra sütik a hagymát, és talán tejföl se kerül a rétegek közé. A tejszínről pedig, amit még loccsantottam bele, tutira nem szól a fáma.

guszta... amihez fél liter tejföl kell, rossz már nem lehet :) gratulálok a TV-szerepléshez!
Hú, ilyet mi is szoktunk (sváb power - vagyis mi hagyomány tisztelő sváb család vagyunk), de más a receptem. Majd leírom.
Mióta februárban Münchenben voltam szeretném megcsinálni, de nem tudtam rászánni magam. Köszi a receptet, most már tutira megpróbálom!
és mennyi tej kell kb. fél kiló liszthez?
nekünk van spätzlemaschinénk (mármint anyámnak, szóval nekem nincs is igazából), egy sváb családtól kaptuk. az nem galuskákat csinál, hanem gilisztákat. kicsit vastagabbakat, mint a gesztenyepüré gilisztái. azzal is jó lehet. majd megpróbálom elcsaklizni tőle, ha lesz egy nagyobb konyhám, és akkor végre csinálok én is speclét :)
cicó: hát pedig...!
sipric: köszi:)
Ana: keblemre, tezsvír:)
kissulak: hajrá, hajrá!:)
moes, ugyanannyi, mintha vizet használnál.
Hmmm Spätzle! Szeretem!
Én is sokszor tejjel, és egész hasonlóan készítem. Sajnos "spätzlemasinám" nincs, ezért mezei nokedlit csinálok a szaggatómmal , ami inkább "knöpfle". Savanyú káposztával, szalonnakockákkal megsütögetve, tejföllel meglocsolva... Nem kizárt, hogy másnak is ismerös:)
Nagyon finom volt:-)))
Külön szerencse, hogx mire este hazaértem, már rég készen volt, és nem kellett végigülnöm a fotózási procedúrát, hanem azon melegében beburkoltam:-)
Aquila, ne légy gonosz!:)
én is nézegettem az "autentikus" változatot a Kulináriában, asszem hamarosan sort kerítünk rá. a tejföl jó ötlet, jobban csúszik! (tejföl mindenhez jó ötlet :o)
Februárban befigyelt nekem egy Bajországban. Utána az étteremből a szállodáig nem tudom hogy jutottam el annyira tele voltam. Nagyon laktató és istenien finom!! Készültem megcsinálni, s lám - jó az Isten - már receptet sem kell keresnem! Köszi: Bora
Bora, örülök, hogy örülsz:)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006
Basszus soha nem jutott volna eszembe a nokedlibe tejet tenni...na ezt kipróbálom:)