2007. április
Kerti lazulás Kelenföldön
update: sikert aratott a spenótom, amit a házigazdának főztem kifejezett kérésére:)
Vigyázz-Kész-Főzz! IV. - A reggeli
Ez a negyedik fordulója a Vigyázz-Kész-Főzznek, de most merőben másképp született meg a pályamű, mint az előző három. Hogy úgy mondjam: kipattant, mint Pallas Athéné Zeus fejéből, amikor Héphaistos odasomott egyet a főisten fejére az ő kalapácsával. Azt szinte biztosan tudtam már a forduló kiírásakor is, hogy valami omlettszerű lesz a pályamunka. Szembe is jött a TV Paprikán két alkalmas darab is, szorgosan feljegyeztem, eltettem. Aztán ma, betegszabadságom - minő eufemizmus: beteg - szabadság, kacagnom kell... - utolsó napján, ragyogó napsütésben az jutott az eszembe, ennék valami finomat, édeset... mondjuk... palacsintát... És hopp, ott volt előttem az ötlet: ribizlis palacsintát készítek magamnak! Ami két küldetést is teljesít: megtömi szénhidrátért könyörgő bendőmet, és alkalmas a VKF IV. fordulójának pályaműveként is. Nem mértem ugyan az időt, de szerintem olyan 6-8 perc alatt lett kész, ami szintén nem elhanyagolható tényező, még akkor sem, ha az ember történetesen vasárnap reggelizik kényelmesen, ráérősen a családjával.
Hozzávalók személyenként:
Elkészítés:
És akkor álljon itt a reggelizéssel kapcsolatosan egy tipp! Hogyan készítsünk 2in1 reggelit gyorsan, hogyan legyen az mutatós és egy kicsit rendhagyó? Talán nem kell sok magyarázat az alábbi képhez:
Mostan színes tányérokról álmodom...
Tudnátok adni tippeket, hol kereshetnék színes tányérokat magamnak? Amerre én járok ámul a világ, irigylik a sok pénzt, amit költök rád - Cora, Vasedény - sajnos nincs, pedig nagyon-nagyon szeretnék pirosat, narancssárgát, esetleg kiwizöldet, meg valami szép középkéket...
Alakul
Tegnap este a lányom főzött: töltött krumpli volt, meg töltött tojás és majonézes kukorica. Minden finom volt, és szép is:
Túrós tészta
A blog létrejöttének alapvető funkcióját hivatott betölteni az alábbi recept, mint a lányom - egyik - kedvenc étele. Éveken át csak álmodoztam arról, hogy egy igazán jó túrós tésztát/csuszát főzzek, de nem ment. A tésztát mindig lehűtötte a hideg túró, azt még tovább jegelte a tejföl, élvezhetetlen izé volt az egész. Már nem emlékszem, kitől hallottam a tutit, vagy hogy olvastam-e valahol, de mióta ezt a metódust követem, mindenki döglik a túrós tésztámért.
Hozzávalók:
0,5 kg kockatészta
10-15 dkg füstölt szalonna
25-35 dkg túró
0,5 l tejföl
kevés zsír
Elkészítés:
A szalonnát apró kockára vágom, és egy kanálka (mangalica)zsíron ropogós pirosra sütöm. Szűrőkanállal kiveszem a pörcöt belőle. A visszamaradt zsírt egy nagy lábasba átöntöm, ráteszem a túró 4/5 részét, és óvatosan, lassan elkezdem melegíteni. Vigyázni kell, hogy tényleg csak meleg legyen a túró, mert ha túlhevítem, gumi lesz belőle. Amikor már meleg, hozzáadom a tejföl 2/3-át, amivel tovább melegítem az elegyet. Megkóstolom, ha kell, megsózom. A kifőzött tésztát ebbe a masszába szedem, átforgatom, készen is vagyunk. A maradék túrót, tejfölt a tányéron teszem a tésztára, így már nem fogja lehűteni az ételt. A tetején pedig peckesen pironkodnak a pörcök:)
Tavaszi spárgasaláta
Hozzávalók:
néhány szál zöldspárga
néhány fej retek
egy-két paradicsom
póré- vagy újhagyma
keménytojás
valami zöld saláta: rukkola, fejes, madár, bármi
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, a spárgát sós-ecetes-cukros vízben megfőzzük, kihűtjük, csinosan felszeleteljük, amelyeket fel kell szeletelni, tányérra rendezzük. Kedvenc salátaöntetünkkel nyakon löttyintjük, és kész. Én joghurtos-rokfortos öntettel szeretem legjobban, és egy szelet langyos pirítóssal.
Rote Grütze
Chilinél találkoztam ezzel a desszerttel, és már akkor a szívembe zártam (nemcsak a desszertet:). Ez az autentikus recept, ha sok időm van, én is így csinálom, de van egy egyszerűsített változat is, a pudingporos... Oké, oké, majd megszaggatom a ruházatomat, és a hamuszórás se fog elmaradni, ígérem. Sokszor készítettem már friss gyümölcsből is, befőttből is, nem is értem, hogy maradhatott ki a feljegyzések közül. A lányka épp ezen cuppog a szobájában - anya, ez nagyon finom! -, úgyhogy gyorsan megörökítem neki.
friss gyümölcs (eper, ribizli, meggy a pirosság jegyében, de én simán el tudom képzelni barackból is, amilyen megátalkodott vagyok), ennek híján egy üveg meggybefőtt
cukor ízlés szerint
fahéj, szegfűszeg
étkezési keményítő
tej
vanília vagy tejszín ízű pudingpor
Elkészítés:
A meggybefőttet leszűröm, levét felfogom egy tálkában, a gyümölcsöt pedig egy lábasban elkezdem melegíteni. Cukrot, őröltfehéjat, szegfűszeget adok hozzá, felforralom. Közben a levét 2 evőkanál keményítővel simára keverem, hozzáadom a rotyogó gyümölcshöz, nem kell vele sokat lacafacázni, egyet rottyan, és jó is. Közben a másik edényzetben fő a vaníliapuding is, aminek ízét vanília kivonattal erősítem, még nem szántam rá magam ugyanis arra, hogy a nemisbékától kapott vaníliarudakat feláldozzam. Amikor a meggy is, a puding is kész, poharakba rétegezem a kétféle anyagot, és gyakorlatilag készen is van. Mi szeretjük éppenhogy langyosan is, de lehűtve is remek!
Szalonnás csirkegombóc
No, végül is ez lett a darált csirkehús sorsa: gombócként végezte. Változatosan lehet elkészíteni a különböző fasírt variációkat, én most így:
Hozzávalók:
50 dkg darált csirkehús
2 zsemle
1 tojás
vöröshagyma
fokhagyma
só, bors, római kömény, pirospaprika, petrezselyem
bacon szeletek
Elkészítés:
A masszát összeállítottam, mintha fasírt készülne, eltérést talán csak a római kömény és a petrezselyem jelenléte okoz. Mivel a szalonna nagyon keskenyre volt gyárilag szeletelve, bebugyolálni nem sikerült a gombócokat, ezért a tepsi alját is kiraktam egy szelet szalonnával, valamint minden gömb tetejére is került belőle. 200 fokos sütőben 40 percig sült. Krumplipüré és savanyúság volt hozzá. Megjegyezni kívánom, hogy krumplipürét most egy darabig nem csinálok, édeskés izé volt már, pedig 200 forintot kértek kilójáért. Úgyhogy várom nagy szeretettel az újkrumpli megfizethetőségét.
Rebarbara pite
Ahogy körülnézek, a piacon is, és Vúnál is látom, hogy lassan érkezik a rebarbara szezon. A belinkelt oldalról azért kiderül, hogy a rebarbara nem egyértelműen tesz jót az egészségnek, úgyhogy ezt mindenki gondolja át, mielőtt fogyasztani kezdi. Magam azt gondolom erről, hogy a szezonban egy-két-három alkalommal megsütött sütemény biztosan nem fog nagy károkat okozni a család szervezetében, mindazonáltal nem haszontalan dolog tisztában lenni a szempontokkal. Az alábbi sütemény nem friss készítésű, azt hiszem, talán tavaly előtt készült, de fotót találtam róla a gépen, ami azt mutatja, hogy már akkor is foglalkoztatott ez a szakácskönyves-receptgyűjteményes balhé, aminek kicsúcsosodását eme blog formájában magatok is élvezhetitek:)
Találtam a gépemen még jó néhány rebarbara receptet, aztán mielőtt nekikezdtem beírogatni ide, rájöttem, hogy majdnem mind a mindmegette.hu-tól van, úgyhogy íródeákoskodás helyett itt van a link: http://href.hu/x/2lkr
Hozzávalók:
65 dkg rebarbara
2 csapott evőkanál cukor
2 evőkanál darált mandula vagy dió
fahéj
8 dkg margarin vagy vaj + egy kevés a forma kikenéséhez
8 dkg porcukor + egy kevés a szóráshoz
2 tojás
1 teáskanál reszelt citromhéj
20 dkg liszt
2 csapott teáskanál sütőpor
Elkészítés:
A rebarbarát meghámozzuk, megmossuk, 4–5 cm-es darabokra vágjuk. Cukorral, fahéjjal, darált mandulával összekeverjük. A tepsit kivajazzuk. A sütőt 180ºC-fokra (gázsütő 2. fokozat) előmelegítjük. A vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a porcukrot, apránként a felvert tojásokat, csipet sót és a citromhéjat. A lisztet elkeverjük a sütőporral, és összedolgozzuk a vajas masszával. Ha túl kemény a tészta, 1–3 kanál tejjel lágyítjuk. Kibéleljük a tepsit úgy, hogy a tészta széle kimagasodjék. Bekenjük 1 evőkanál olvasztott vajjal, és rászórjuk a rebarbarás keveréket. Mérsékelt tűzön kb. 40 percig sütjük. A formában hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, nem túl vékony szeletekre vágjuk, tetejét porcukorral behintjük.
Karalábé főzelék
Most már tényleg minden jel arra mutat, hogy itt a tavasz. Van a piacon új karalábé, spárga, tök, répa, petrezselyemzöldje, amiből végre nem három szálat adnak horror áron, úgyhogy lehet tobzódni a konyhában. Én ma öt gyönyörűséges karalábét tettem magamévá három csokor petrezselyem kíséretében, hogy pillanatok alatt isteni főzelék váljék belőle. Karalábé főzeléket egyébként nem vagyok hajlandó főzni, ha nincs friss petrezselyem, ebbe a szárított nem játszik, ugyanis meggyőződésem, hogy az az ízvilág, amit én ettől az ételtől várok, nem hozható létre friss petrezselyem nélkül.
Hozzávalók:
5 db karalábé
2 csokor petrezselyem
só, bors, pici Vegeta
zsiradék
liszt
7-9 dl tej
Elkészítés:
A karalábékat meghámoztam, ügyelve, hogy a zsenge példányokról igen vékonyan hántsam le a héjat, ne menjen semmi veszendőbe. Amit hámozás után potyadékként magamba tömtem, azt igazán nem nevezhetük veszendőnek:) Csinos hasábokra vágtam, majd olajon dinsztelni kezdtem. Mivel ilyenkor még nagyon friss a zöldség, sok levet enged, alig-alig kellett aláöntenem valamennyi vizet. Fedő alatt megsózva, jócskán borsozva és egy csepp Vegetával puhára pároltam. Ekkor megszórtam a liszttel, óvatosan kevertem rajta néhányat, majd felöntöttem fokozatosan a hideg tejjel. Alaposan kiforraltam, beleszórtam a rettenet mennyiségű petrezselymet, kapott még pótlólag egy kis sót, aztán hajrá! Főzelékhez én sosem eszem feltétet, az uram tükörtojást és sült virslit csinált magának.
ACHTUNG, ACHTUNG!:)
Kedveskéim, vettem fél kiló darált csirkehúst, mert az egyik szakácskönyvemben van egy roppant étvágygerjesztő recept hozzá. Igen ám, de a fiúk nem esznek se padlizsánt, se cukkinit - abban a formában legalábbis, amit a recept ír -, így tehát itt állok ötlet nélkül. Ha van valakinek kipróbált receptje, amihez felhasználhatnám, ne habozzon megosztani velem! Egyet kérek: ne tésztaféle legyen az étel, mert az mostanában sok volt. Köszönöm.
Hm... ezt most találtam, véletlenül. Nem mintha nem örülnék neki, hogy idézik a szavaimat, világéletemben egy hiú izé voltamvagyokleszek, de még jobban örültem volna, ha a blog tulajdonosa megkérdezi, hogy tetszik-e nekem ez a dolog... csak úgy, a látszat kedvéért. Vannak bennem ilyen ósdi fogalmak, mint illem például.
Dagasztás nélküli kenyér
Na mondom, eljött az én időm! Most, hogy beteg vagyok, itthon fekszem, pont nekem találták ki a dagasztás nélküli kenyeret. Híven követtem Eszter receptjét, tegnap délután bekevertem, ma délben megsütöttem a kenyérkét. Eszter biztosan tudja, mit jelent a bodag szó, de talán a többiek előtt sem ismeretlen. Ha valaki még nem hallotta volna, az tekintse meg az alanti nagyívű fotót, azonnal rá fog érezni a bodag szó jelentésére. Azt hiszem, a kenyér is érezte, hogy nem vagyok topon, úgy döntött, ő bizony nem nagyon kel fel meg. Az ízét majd leteszteltetem, ha hazajön valaki, aki ebben a témakörben nyilatkozni tud. Én néhány napja ízléstelen vagyok:)
