Húsvéti menü

Rio kérdésére a válasz meglehetősen egyszerű lesz. Az úgy van nálam húsvétkor, hogy mindig nagyon rákészülök, kizárólag lélekben. Ez annyit tesz, hogy újságokat vásárolok (Tina és társai, aztán ezen mindig felnyomom az agyamat, mert felületesen végigolvasva is a recepteket egy csomó ellentmondást és hibát találok, bár kétségtelen: a fotók mindig nagyon szépek), könyveket olvasgatok, netet bújok. Aztán valahogy a lelkesedés mindig alábbhagy, mire az ünnep megérkezik. Nekem bőven elég a húsvéthoz a sonka(tarja)-tojás-kalács kombó, és rengeteg idényzöldség, ugyanis  ipari mennyiségű retket és hagymát vásárolok mindig, amik el is szoktak fogyni. Ilyenkor nem sajnálom a pénzt se a paradicsomra, se a paprikára, snidlingre és társaikra. Húsvétkor mindig nagy reggelizések szoktak nálunk lenni, szépen terített asztallal. És mivel a virágot is ipari mennyiségben vásárolom ilyenkor, amerre nézünk, tulipánkazlakba ütközik a tekintet. És nálam a lelkesedés itt véget is ér: valahogy a főtt kajákra nem jut már belőle. Azt hiszem, leginkább azért, mert mi a hagyományos húsvéti bárányt például nem szeretjük. Idén a menetrend a következő lesz: szombaton ebéd az Il Terzo Cerchio étteremben, vasárnap ebéd apósoméknál (istenem, ha erről a témáról tudnék posztolni egy jólneveltet.... de nem fog menni, tudom), marad a hétfő, mint kihívás. Ma vettem a csarnokban egy nagyon szép szűzpecsenyét, terveim szerint Wellington bélszín lesz belőle, ha pedig nem, akkor zöldfűszeres kéregben fogom megsütni és zöldség köret lesz mellé. Hát így vagyunk mi a húsvéttal...