Az úgy kezdődött, hogy a főnököm korán hazaengedett minket. Viszontagságos napunk volt. Egy idióta belecsúszott a kolléganőm férjének autójába, ami kölcsönben van a kolléganőmnél, merthogy se a kéziféket nem húzta be, se sebességbe nem tette az autót. Az irodába épp beérkező főnököm hallotta a csattanást, majd várta, hogy a sofőr kiszálljon megnézni az okozott kárt. De sofőr nem volt az autóban. Szóval hajszás napunk volt, úgyhogy nem kellett kétszer mondani, hogy ne rontsuk tovább az irodában a levegőt. Rögtön tudtam, mire használom a váratlanul ölembe pottyant szabadidőt. Igen, igen, persze! Kika! hova máshova? Találtam egy viszonylag fájdalommentes - ámde nem rövid - útvonalat, örültem, hogy nálam van egy Ulickaja könyv, és nekivágtam a kalandnak. Megjegyzem, hétfőn megkíséreltem rávenni egy Kika-látogatásra az urat, de ellenállt. Ma rájöttem, nem vesztettem semmit, gyakorlatilag ugyanis rajtam és az eladókon kívül más nem is igen tartózkodott az áruházban, ami lássuk be, optimális állapot. Főleg egy ilyen nehéz nap után:) Sokat költöttem - még úgy is, hogy a kádkilépőt gyanúsnak találtam a több felirat ellenére, orvul kibontottam, naná, hogy wc-előke volt a csomagban, amit én szívből utálok, tehát ott hagytam. Vettem egy gyönyörű Luminarc tányért, cherry színben. Magamévá tettem egy szögletes fehér tányért, szintén ebből a márkából, valamint egy süteményes tányérkát hozzá való pohárral, fagylaltkelyheket, csodaszép sárga és narancs szalvétákat, mécsestartókat, abból úgysincs több itthon, mint 25-30 darab, valamint felakasztható mécsestartókat, amiket ugyan halvány lila fogalmam sincs, az erkélyem hová fogok felakasztani, de olyan szépek, hogy megoldom! Fájó szívvel visszatettem egy nemisbéka-kék szögletes tálat, mert rájöttem, az életben nem fogom használni, és ellenálltam a fekete tányéroknak, ugyanebből az okból kifolyólag. Amikor fáradtan hazaértem, már nem volt más vágyam, mint ez a spárga. Igaz, hogy az uram kinevetett, hogy csak azért főzöm meg a spárgát, hogy lefotózhassam az új fehér tányéromon, de ez szemenszedett hazugság! Egyszerűen nevetséges! Hogy ezért... ugyan!
Hozzávalók:
fél kg zöldspárga
liszt
vaj
tej
só, bors
sajt
Elkészítés:
A spárgákat ecetes-cukros-sós vízben megfőztem, igyekeztem a fejüket a víz fölött tartani, több-kevesebb sikerrel. Közben elkészítettem a besamel mártást. 5 dkg vajat egy serpenyőben felolvasztottam. Fél liter tejet elkevertem 4 dkg liszttel, hozzáadtam az olvasztott vajhoz. Keverem, amíg besűrűsödik, majd felforralom, kis lángon főzöm néhány percig. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítettem, legvégül hozzáadtam a reszelt sajtot. Nyakon öntöttem vele a spárgát, aztán jóétvágy!

Nagyon gusztusos! Én is azért szoktam rá a pite sütésre, mert olyan szép pitesütőket vásároltam : )
Tyüha aztamindenit, de finom lehet! Nekem csak a fejét, hogy meg ne sántuljak!
Hölgyem!:) A besamel vajon műxik kockamargarinból is vagy muszáj neki a vaj?
ó, idén még nem is ettem spárgát. Túl guszta lett :)
cicó, műxik, de vajjal finomabb.
Ez zseniális! Kéne már spárgáznom! De valamiért nálunk nem lehet kapni a piarcon, miféle dolog már ez? Hova menjek érte? Szégyenszemre a Tuskóba? (Ott se láttam még)
És főlegde zöldet szeretnék, emlékeim szerint pedig főleg a fehér harapódzik el, ha van.
Thor, Corában szokott lenni, és úgy veszem észre, mintha mostanság meg több lenne a zöld, mint a fehér.
Köszi, van már, hazafelé beugrottam a helyi Tuskóba - ami meg kell hogy mondjam, kivételesen sokrétűnek és megbízhatónak tűnik a többiekhez képest - és volt mindkét színben. Sajna kétséges, hogy főzök-e belőle valamit, mer' ebben az évszakban a hedonista disznó néha úgy nyilvánul meg bennem, hogy minden ropogós újnövényt bezabálok azon frissiben, nyersen. Legalább nincs gond a fejük víz fölé tartásával :)
Ó szivem, hát látlak magam előtt, mint hedonista disznót!:) Én is nagy barátja vagyok a primőrök nyersen való felzabálásának, ez kivételesen a spárgára nem igaz, azt csak főzve tudom megenni.
Köszi. Még egy kérdés:milyen sajtot kell hozzá használni? Mezei trappista megteszi?
megteszi, persze. én ezt edamival csináltam, úgy emlékszem. karakteresebb ízűek - nálam - előnyben, úgymint ementáli, esetleg rokfort...
Én valami birkasajtot tettem rá. Juteszembe, Cicaszíve, a besamelbe tuti nem kell tojás? Nem mintha valaha csináltam volna, úgyhogy hiszek neked. Amúgy épp most raktam öszve, mindjárt megeszem, és beszámolok :) Csak hogy lásd, mekkora iniciátor vagy! :)
héccencség, hogy nem kell bele tojgli. várom a beszámolót. csók: az iniciátor:D
Tettem bele tojglit meg pirosra süttem a tetejét, nagyon klafányos lett olyan puding (?) felfújt (?) vagy csőbensült-féle? Maj mutatok fotót, ha sikerült ebben az esős setétben.
(asszem, amikor az ennyiedik kommentet követem el a blogjában, olyankor szokta nemiske megkérdezni, hogy én nem akarnék-e saját blogot írni - nyelvészetileg szerintem ez a mennyanyádba úri megfogalmazásban:)
én meg semmi ilyesmit nem mondok, azérse, ne is várd:D
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

balinto 2006