Hozzávalók:
11 dkg kukoricaliszt
7 dl víz
10 dkg reszelt sajt (jót tesz neki a füstölt)
chorizo
néhány érett paradicsom, mondjuk 5 db
2 szál újhagyma
friss rozmaring vagy bazsalikomlevélkék
Elkészítés:
A vizet felforraljuk, vékony sugárban, állandó keverés mellett hozzáadjuk a kukoricalisztet. Csomómentesre keverjük (muhaha!), és addig főzzük-kavarjuk, míg sűrű masszaként el nem válik az edény falától. (Leginkább az alján szeret tartózkodni, és nem átall odakapni, ha nem figyelünk...) Amikor késznek nyilvánítjuk, belekeverjük a reszelt sajtot, lehet esetleg borsozni, és ollóval vagdoshatunk a masszába bazsalikomot. Nem kell sok, 2-3 levél elegendő. Ezekután kiolajozott tepsire simítjuk, lehetőleg egyenletes vastagságban, majd hűvös helyre tesszük szikkadni. Nekem épp befért a fridzsiderbe, ott is felejtettem tegnap óta egészen ma estig. Ma azonban elővettem a hűtőből, és nagyobbacska pogácsaszaggatóval korongokat vágtam ki a masszából, majd fóliával bélelt sütőlapon, grill funkcióval adtam mindkét felének a sütőben. Ez kimondottan hasznos tevékenységnek bizonyult, hiszen a konyhában ekkor még csak 30 fok volt, épp ideje volt ráerősíteni a fűtésre. Mindkét oldalnak kellett néhány perc szolárium, ekkor kikaptam a tepsit, hagytam a korongokat hűlni. Közben a paradicsomokat felnegyedeltem, kimagoztam, a paradicsomhúst apró kockákra vágtam. Olívaolajon a karikára vágott újhagymát pirongattam kicsinyég, társítottam hozzá a paradicsomot, sóztam, borsoztam, kapott némi őrölt rozmaringot, de csak azért, mert imádom. Rottyantottam rajta két szolídat, nem kell péppé főzni semmiképp. Utolsó műveletként a chorizot karikáztam fel vékonyan, nagyjából annyi karikát, ahány korongocska volt. Mindkét oldalukat forró serpenyőben megsütöttem. Ekkor következett az építkezés: a polentakorongra paradicsomszószt pottyantottam, passzítottam párjául pirított paprikáskolbászt, pihentetve platnira pakoltam. Itt van nektek a mára rendelt alliterált mondatom:) Remek kis előétel, próbáljátok ki!

Ana, hát zavarba hozol:D
Na és ezt kicsinálta?
én
Ecsém! Le a kalappal.
Ecsém... mintha magamat hallanám:D*
hát ez tényleg gyönyörű! asszem - bár eddig gondolkodtam rajta- mégsem kérem vissza a fényképezőmet. Minek, itt csak veszíthetek;)
zsuzska, ne csináld már! nem verseny ez!
A régi bejegyzés is jó bejegyzés! A lókolbászos puliszka az Égigérő paszulynál fogta a kezem, és vezetett ide!
Egész idő alatt törtem az agyam, mi a túró a chorizo...
És amikor leírtad, hogy kolbász, láttam magam a Lisszaboni szupermarketben chorizót válogatni, és vásárolni...
Klassz, és szép, és jó. És tanultam puliszkakezelési trükköt nálad is!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006
Leesik az állam a képektől. A darálthúsos nagyon jó lett. Ez megy egyszerűen be****ás!