Mint a többi pályázó, én is sokáig gondolkodtam, melyik fűszert válasszam. Végül is azért döntöttem a bors mellett, mert arra gondoltam, annyira ismert és használt, hogy kevesen fognak rá gondolni, mint pályaművük alapjára. Magam mindig is rajongója voltam a borsnak - mértékkel persze, mert bár vérnyomáscsökkentő és állítólag a szexuális vágyra is serkentőleg hat, mindazonáltal erősen izgatja a gyomrot és a beleket is. Sokáig őrölt borsot használtam, zacskóban vettem, kis üvegben tároltam, és lesajnáló félmosollyal a szám sarkában hallgattam-olvastam az ömlengéseket, hogy mennyivel finomabb, intenzívebb íze van a frissen tekert borsnak. De azért persze szöget ütött a dolog a fejembe, addig-addig, míg rászántam magam, hogy vásároljak egy borsdarálót. Viszont az árakon elborzadva sokáig halogattam a bizniszt, mígnem tavalyelőtt karácsonykor a két tündérvirág kolléganőm meg nem lepett egy gyönyörű, fából készült darabbal. Nos, azóta én is azok táborát erősítem, akik eskü alatt vallják: a frissen darált borsnál nincs jobb. Összefoglalót itt olvashattok róla. És most következzen a recept, a borsos tokány.



Hozzávalók:
70 dkg marhafelsál
20 dkg füstölt szalonna
zsiradék ízlés szerint, én most mangalicazsírt használtam
2 közepes fej vöröshagyma
só, pirospaprika
1 paradicsom
1 paprika
sok frissen őrölt bors
Elkészítés:
A szalonnát apró kockákra vágjuk, zsírját kiolvasztjuk és a pörcöt félretesszük. A szalonnazsírhoz hozzáadjuk a kanálnyi egyéb zsiradékot, puhára dinszteljük rajta a minél apróbbra vágott hagymát. Megsózzuk. Ekkor rádobjuk a kisujjnyi csíkokra vágott marhahúst, nagy lángon megpirítjuk, majd fedő alatt kevés vizet aláöntögetve puhára pároljuk. Az ízének nem fog ártani egy-egy szem friss paradicsom és paprika. Az utolsó adag folyadék, amit aláöntünk a húsnak, lehet nyugodtan fehérbor, persze nem édes, sajnos nekem nem volt nyitott palackom, ráadásul a száraz fehér bor nálunk elég ritka vendég. Nos, amikor a hús már teljesen puha, rövid, sötét szaft van alatta, akkor színezhetjük az ételt egy kevés pirospaprikával, majd megkoronázásként rátekerünk egy tekintélyesebb mennyiségű borsot. Főtt, tört krumplival, rizzsel tálaljuk, és ne hagyjuk el mellőle a savanyúságot, valamint a sört se!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006