Hortobágyi húsospalacsinta

Tőlem szokatlan módon már tegnap kiötlöttem, mit főzzek a hétvégén. (Nem jeleskedem ebben a műfajban, gyakran főzök ad hoc jelleggel, de legkorábban a szombati piacon gondolkodom el rajta, vajon mit is kéne főzni.) Valahogy úgy alakult, hogy választásaim magyaros ételekre estek, nem feltétlenül a diétás fajtából, de hát a család ugye nem szorul diétára, csak én, úgyhogy nem mehetnek büntibe miattam:) A mai vacsora hortobágyi húsospalacsinta lett, a holnapi ebéd pedig rakott kel lesz.

Hozzávalók a töltelékhez:

kb. 60 dkg csirkehús (comb, mell, szárny lehet vegyesen)

1 nagy fej vöröshagyma

olaj

só, bors, pirospaprika

egy db zöldpaprika, egy db paradicsom

A palacsintához:

20 dkg liszt

2 tojás

5 dl tej

csipet só

olaj

Mindezek tetejére 5 dl tejföl. A fenti mennyiségből 8 brutális méretű palacsinta lett. 

Elkészítés:

A csirkehúst kicsontozom (én most három felsőcombból és egy mellből készítettem), féltenyérnyi darabokra vágom. A hagymát nagyon finomra aprítom, olajon üvegesre párolom, megszórom pirospaprikával, majd rádobom a csirkehúst. Fehéredésig pirítom a húsdarabokat, feleresztem egy kevés vízzel (tényleg ne legyen sok, mert akkor csak fő ész nélkül a hús, és a se íze, se bűze kategóriában indulhat majd jó eséllyel), beledobom a paprikát, paradicsomot, megsózom, és fedő alatt puhára párolom. A végén az esetleges felesleges levet elforralom róla. Sűrű szaft legyen alatta, az a nyerő. Közben a palacsintát a megszokott módon bekeverem, megsütöm. Ugyanekkor, ugyanitt a szokott módon káromkodom, ugyanis a palacsintasütés nem tartozik az erősségeim közé - azok ugyanis annyian vannak, hogy a palacsintasütés már egyszerűen nem fér el köztük:) -, az illetékes pedig derékfájással küszködik, úgyhogy a házimunka rá eső része alól fel van mentve. Amikor a csirkepörkölt - mert mit kerteljünk, ez bizony csirkepörkölt a javából, semmi más - elkészült, a húsokat kiveszem a szaftból, robotgépbe teszem, és a késes aprítóval finomra darálom. Segítségünkre lehet a folyamatban egy kevés szaft, úgy az aprító könnyebben birkózik meg a feladattal. A kapott masszát lazítsuk 2-3 evőkanál tejföllel, borsozzuk meg, ha nem idegenkedünk a Piros Aranytól, ráerősíthetünk kissé vele az ízre, majd a krémmel gazdagon megkenjük a palacsintákat. Úgy tekerjük fel őket, hogy a szélét közben behajtjuk, ki ne folyjon a töltelék. Egymás mellé ültetjük az olajjal kicsit kikent jénaiban, a tetejüket kicsit átkenjük tejföllel, hogy sütés közben ne száradjon ki a palacsinta. 180 fokos sütőben kaphat 20 percet, hogy elgondolkodjon az élet nagy dolgain. Közben a pörkölt szaftját tejföllel dúsítjuk, szórunk bele egy nagyobb csipetnyi lisztet, és beforraljuk, hogy egy dús, bársonyos mártást kapjunk. Én a magam részéről nem átallottam még egy kis tejszínt is hozzáönteni. Amikor a jénai kikerül a sütőből, tányérra téve egy-egy (kettő-kettő, vagy ki mennyit képes:) palacsintát, bevonjuk a tejfölös szafttal, kicsit megdíszítjük, és indulhat az orgia:) A két fiú halálos csendben piheg a nappaliban, azt hiszem, ma már hangjukat nem hallom:)