Kókuszgolyó

Nehézségi fok:

Anyukám gömbölygetett tegnap az unokáinak kókuszgolyót. Sajnos az egészségi állapota nemigen enged ilyesfajta úri huncutságokat, épp ezért örültem neki sokkal jobban, mint bármi másnak. Mert a kókuszgolyó jelen esetben azzal az üzenettel bír, hogy jól van. Amikor lefotóztam őket, a fiam megkérdezte, hogy én is ugyanazt a receptet csinálom-e, mint a Mama? Nem, én néhanapján, ha arra szánom el magam, hogy kókuszgolyót gyártsak, Bea barátnőm leírását követem. A leírás most itt hever előttem az asztalon, megsárgult A4-es papíron.  1984-ben írtam le az akkor még létező Magyar Ifjúság szerkesztőségében, ahol Beával egymással szemben ültünk az íróasztalunknál, és amilyen vicces a sors, napra pontosan egyszerre vártuk első gyermekünket. Életre szóló barátságot kötöttünk, amit az se zavar meg - csak kicsit nehezebbé tesz -, hogy ő már 20 éve 8000 kilométerrel arrébb él. Időnként meglátogatom, időnként meglátogat, időnként a keresztlányom jön csak, de a köteléket buta 8000 kilométer el nem tépheti.

Hozzávalók:

25 dkg háztartási keksz

10 dkg gríz

2 dl forró tej

12,5 margarin/vaj

ízlés szerint porcukor

2 evőkanál kakaópor

1 zacskó kókuszreszelék

ízlés szerint rum

Elkészítés:

A kekszet ledarálom (vagy eleve daráltat veszek leginkább). A grízt leforrázom a forró tejjel, belekeverem a margarint, a cukrot - nem adtam meg mennyiséget, mindenki más édességi fokon rezeg -, a kakaót, belemegy még a kókuszreszelék és a rum. Ezután kezdődhet a massza összegyúrása, majd gömbölygetése. Legutoljára meghempergethetjük kókusz-, esetleg csokireszelékben, de készíthetjük úgy is, hogy a közepébe nyomunk egy-egy szem meggybefőttet.