Csirkehúsleves

Nehézségi fok:

 

Két alapvetéssel kezdeném: ad 1: nem ismerek olyan embert, aki nem szereti a húslevest. Ad 2: a legjobb húslevest anyám főzi. Miután ezeket tisztáztuk, elmesélem, hogy nekem sokáig tartott, mire sikerült jót főznöm, abból a roppant egyszerű okból kifolyólag, hogy a főtt húst nem szeretjük, ezért aztán, hogy ne menjen a sok drága hús pocsékba, mindig keveset vettem. Márpedig kevés húsból nincs jó húsleves. Én ezt a mondást elviekben messzemenőkig a magamévá tettem, a gyakorlatban azonban nem sikerült megvalósítanom, mindig győzött a sóherságom. Jónéhány híg löttyöt kanalaztunk be könnyes szemmel, mire megtanultam a leckét. Leggyakrabban - sőt, hovatovább kizárólag - csirkéből főzök húslevest, érthető okokból: a marhahúst lassan jegyzik majd a tőzsdén, olyan drága, arról azért nem lehet szó, hogy az is a kukában landoljon, és a macskákat se ezzel  etetném, dacára annak, hogy feltétel nélkül imádom mindkettőt:)  Egy-két csirke farhátat  azonban annyira nem sajnálok. Szóval én így főzöm a húslevest.

 

Hozzávalók:

50-60 dkg húsos csirkecsont (a Bosnyákon legtöbbször kapok mellcsontot), vagy 2 db farhát

4-6 db csirkeszárny

4 megtisztított csirkeláb (jaj!:)

1 fej vöröshagyma, gyökerei levágva, de a sárga héját rajtahagyom, szép színt ad a levesnek

2 kis gerezd fokhagyma

3 szál sárgarépa

1-2 szál fehérrépa

1 kis karablábé

fél zellergumó

néhány rózsa karfiol, ha akad otthon

1 szem krumpli

1 kis gerezd kelkáposzta cérnával összekötve

 6 szem egész bors

só, sáfrány vagy sáfrányos szeklice

 

Elkészítés:

A húst és a csontot megmosom, eltávolítom, amit el kell (toll, csontszilánk, ilyen-olyan cafatok), a farhátat kettévágom, lemetszem róla a farnál a nagy zsírdarabokat, kivágom a zsírzóját (a püspökfalat fölött lévő mirigy, döbbenetes szaga tud lenni a levesnek, ha véletlenül benne marad), és az összeset belerakom egy harliteres fazékba. Felöntöm hideg vízzel, és főni teszem. Amikor felforr, kisebbre veszem alatta a lángot, szűrővel eltávolítom a lé tetejéről a keletkezett habot, majd rögtön be is zöldségelem. Itt nincsenek nagy, átfővésre váró darabok, nem érdemes szerintem a zöldség hozzáadásával sokáig várni. Mehet bele csinos hasábokra vágva a zeller, karalábé, burgonya, a répák. a kel és a karfiol, sáfrány. Sózom, beledobom a borsot, majd a legkisebb lángon főzöm tovább. A lényeg, hogy a leves gyöngyözzön, de ne forrjon fel. Így szuttyong másfél órácskát, amikor is megnézem, minden zöldség megpuhult-e, nem kell-e utánasózni. Ha úgy ítélem meg, hogy minden rendben, akkor leveszem a gázról, és hagyom ülepedni. Amikor már nem tűzforró, egy megfelelő nagyságú edénybe átszűröm: merőkanalanként, véletlenül se öntve, mert akkor megtörik a leves fénye. Hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, halvány lila dunsztom sincs, de Nagyanyám mindig ezt mondta, hogy sose öntsem szűréskor a levest, én pedig - mint már tudjátok - vakon hiszek neki. Külön porcelántálba kerülnek a zöldségek is. Betétnek legszívesebben cérnametéltet adok hozzá (rengeteget, mert a gyerekeim úgy szeretik a levest, ha megáll benne a kanál, azt szoktam mondani, hogy ti nem is húslevest esztek, hanem tésztafőzeléket...), esetleg csigatésztát, és ha ünnep van, Anyám májgombócot készít nekünk bele. És nagyon-nagyon szeretnék egyszer egy olyan grízgaluskát is produkálni, mint amilyet a Mami tudott, de megmondom őszintén, nincs bátorságom hozzákezdeni, Tálaláskor szeretem petrezselyemmel díszíteni a levest, imádom az illatát. 

Kategóriák

leves

Komment

Eddig 22 komment érkezett

  1. bluemoon:
    2008. 02. 03. 15:48

    És ha mindezt megpróbálod egy egész tyúkból megfőzni, akkor fenomenális eredményre fogsz jutni. Lényeg, hogy ne fagyasztott tyúk legyen. Való igaz, hogy belekerü annyiba amennyibe, de a végeredmény megéri. Spórolósan ( mert nekem is vérzik a szivem a főtt hús kidobása miatt) a nagyja bőrös hájat, és a belső részben lévő hájat, zsírt le szoktam szedni, feldarabolom, és kisütöm. A tyúkzsírt külön félreteszem, a kiszedett pörcöt forrón sózom, és igyekszem, hogy én is ehessek belőle néhány falatot, mert anyira hamar szétkapkodja a családom.
    A tyúkot legfeljebb négyfelé vágom, mert minek kisebb darabokra, úgyis megfő. Mindent egyszerre beteszek a fazékba.Annyi vizet öntök rá, hogy ellepje a főzővíz a húst. Ezt a jószágot aztán legalább 3-4 óra hosszat főzd pöszörögve. Én szoktam a levesbe tenni még szerecsendió virágot, egy -két szálat, vagy három reszelésnyit a szerecsendióból. Hihetetlen finom illata lesz a levesnek tőle.
    Ha túl zsíros lesz a végeredmény, akkor leszűrés után leszedem a leves tetejéről a zsírt, vagy kihűlés után a fagyott zsírt szépen leszedem. ( ezt is el lehet tenni közeli napokban fővő más levesekhez való felhasználásra.)
    Szóval ez volt a tyúkhúsleves szerintem. Illetve nagymamám szerint...:)

  2. jtkata:
    2008. 02. 03. 16:23

    Akkor engem most szépen ki is tetszenek golyózni, ha azt suttogom, én bizony nem szeretem a húslevest ... ? :o)

  3. Éva:
    2008. 02. 03. 16:41

    dehogy, dehogy! de még így is igaz, amit írtam, hiszen téged se ismerlek, sajnos:)

  4. jtkata:
    2008. 02. 03. 19:16

    Hehe, igazad van, nem ismerjük egymást, sajna! :o)De majd talán egyszer! És ez nem fenyegetés :o))

  5. Éva:
    2008. 02. 03. 19:54

    Kata: nem? pedig kezdtem issszonyúan megijedni:D

  6. madison:
    2008. 02. 03. 22:53

    Még jó hogy a lányodnak készül igazándiból ez az egész, mert ilyen húsleves receptet hogyismondjam... szóval máshol nem biztos hogy közzétennék.
    A világ legfinomabb étele, ha jól van elkészítve. És bizony, ezt sok húsból, vagy akár többféle húsból érdemes az ínyenceknek csinálni.
    Gondolom sejti mindenki, hogy én levesbbuzi vagyok, és ezek után szégyenszemre közlöm, hogy a férjem, aki húsz éve eszi amit elé rakok, útálja a levest.
    Na erre varrjak gombot mi?:)

  7. Éva:
    2008. 02. 04. 8:14

    madison: nekünk ez is megfelel, tudod, mi igénytelenek vagyunk, mint egy teve:)

  8. Zsófi:
    2008. 02. 05. 17:14

    Erre a főtt hús problémára nekem van egy nagyon jó módszerem, bár mi a főtt húst is szeretjük. A húslevest, ha marhalábszárból főzöm, a megfőtt - akár egy-két napos - hideg húst kb. egycentis szeletekre vágom, sózom-borsozom, és kevés olajon hirtelen megpirítom mindkét oldalát, amíg pirosropogósra nem sül. Annyira isteni így a hús, hogy arról senki meg nem mondaná, hogy levesben főtt. Kívül ropogós, belül elomlik... Egy sima krumplipürével is isteni.

  9. Éva:
    2008. 02. 05. 18:33

    köszi Zsófi, egyszer kipróbálom! bár lehet, hogy soha az életben többé nem főzök ilyen levest... kicsit el vagyok bizonytalanodva, mióta megtudtam, hogy az én levesem egy szégyelnivaló lötty:)))

  10. kicsivu:
    2008. 02. 05. 21:55

    Fakanál, ne búsulj, én is ilyen pronyó húsokból főzöm az enyémet, de mi így is szeretjük. :) A zöldségek hada lenyűgöző! Most nagyon megennék egy tányérral. Nem hozol ilyet a GBT-re? :))

  11. Éva:
    2008. 02. 05. 22:46

    Vú, nem búsulok:) És igen, mi pronyók:), tartsunk össze!:) GBT-re nem viszek ilyet sajnos, de ha most átugrasz, megkínállak egy tányérnyival.

  12. Zsófi:
    2008. 02. 06. 11:17

    Én is húslevesfanatikus vagyok, de nem gondolom, hogy ezzel a recepttel bármi baj lenne. Én körülbelül ugyanígy készítem, csak megy még bele egy kanál lecsó is, illetve bio leveskocka és ételízesítő.

    Madisonnak, nem mindenki teheti meg, hogy bűvösszakács módra többféle, több kiló marhahúsból készítse a húslevesét, meg órákon át főzze... ráadásul ebben a családban a főtt húst sem szeretik, máskor szerintem gondold végig a kommentet, meg olvasd el a bejegyzést rendesen...

    Ja, és még egy pénztárcakímélő tipp: ha nem marhahúsból főzöm a húslevest, akkor sem csirkét veszek hanem pulykaszárnyat és pulykanyakat, a pulykának sokkal jobb ízű a levese!

  13. Éva:
    2008. 02. 06. 12:00

    Zsófi, viszont az én levesemet boldogan eszi a férjem!:)
    Pulykából én is próbáltam már, nekem nem elég "erős" a pulykaleves.

  14. Alma:
    2008. 02. 06. 12:08

    Hát most és innen kell megtudnom, hogy az a leves, amit a 4. nap után is a nap bármelyik percében meg bírok enni, és most is itt gőzölög előttem, az nem "közzéteendő"?? Mindjárt ki is öntöm az egészet. Pfuj.

  15. nemisbeka:
    2008. 02. 06. 13:21

    Szegény Almácska, valld be nyugodtan, hogy tölcsérrel öntik le a torkodon. :)

    Fakanálkám, mein dír: megnyugtatlak, hogy messze több és többfajta részből csinálod a levest, mint én. Szemlesütve azt is bevallom, hogy én is közzétettem anno a saját változatomat :). De már megyek is világgá :), törlöm a blogomat is :).

  16. Éva:
    2008. 02. 06. 14:13

    ezaaaaaaaaaaaaaaz! törölni kell a blogot, hogy még írmagja se maradjon!:)

  17. nemisbeka:
    2008. 02. 06. 14:18

    Írmag még csak maradhatna, az szalonképes, na de a húsleves, kérlek?!? :))

  18. Szergej Bubka:
    2008. 02. 06. 21:24

    Megy a blogod a levesbe?:)

    No és mi legyen az éttermekkel, melyek étlapján szerepel az eccerű húsleves??
    P.s. Igénytelen teve:DDDD

  19. Vii:
    2010. 10. 28. 15:30

    Hát ez a "lötty" leves mizéria egy kicsit szíven ütött. Én részemről a legtöbbszőr csirkefarhátból,szárnyból és lábból főzőm és szerintem isteni.Nekem a marhás eleve kicsit savankás ízű...

  20. Vii:
    2010. 10. 28. 15:31

    Hát ez a "lötty" leves mizéria egy kicsit szíven ütött. Én részemről a legtöbbszőr csirkefarhátból,szárnyból és lábból főzőm és szerintem isteni.Nekem a marhás eleve kicsit savankás ízű...

  21. Éva:
    2010. 10. 28. 16:06

    Nem volt itt mizéria, mindössze annyi történt, hogy valaki úgy érezte, ki kell nyilvánítania ellenvéleményét, fűszereznie kell némi kis sértéssel. Ettől függetlenül mindenki úgy főzi és abból a húslevest, ahogy jónak látja.

  22. Moha:
    2010. 11. 02. 14:32

    Éva akkor bizony együtt fogunk bujdosni, mert nálam is legtöbbször csirkeszárnyból készül a leves, ha van, kerül mellé mellecsont is. Pulykaszárny is simán jöhet, ezeket a főtt húsokat nálunk mindenki szereti. A marhát már csak a férjem meg én, ezért aztán az évente kb. egyszer készül:)

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.





balinto 2006