VKF 13. - Az összefoglaló első része
Hogy az egyszeri bácsika szavaival éljek, aki felszállt a repülőre: hát... azért ezt nem gondoltam volna... Nagyon örültem, amikor gabojszától átvehettem a stafétát, megmondom őszintén, rég vágytam már rá. A feladat kitalálása sem okozott nagy fejtörést, hogy úgy mondjam, az ötlet egyszercsak kipattant, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. (Ezzel a hasonlattal éltem már valamelyik VKF-fordulóban, de dombon ülő fűcsomó legyek, ha most előkeresem.) Később aztán boldogan láttam, hogy legtöbbeteknek tetszik a téma, és kicsit pironkodva konstatáltam, hogy egy fanyalgó sincs, nem úgy, mint az előző fordulóban, amikor magam jártam elöl rossz példával, sajnálom. Szóval a köretek. Mivel nem származom régi statisztikagyártó családból, csak azt számoltam össze, hogy 56 blogger pályázott, a receptek száma közelít a 90-hez. Nézzétek el nekem, hogy a legtöbb posztot áteresztettem saját, szubjektív szűrőmön, némelyikhez malíciózus megjegyzést fűztem, ezeket kezeljétek a maguk súlyával, azaz könnyedén:)
Na de hajrá, ugorjunk neki, különösebb besorolás nélkül - de nagyjából hozzám való beérkezésük szerint - következzenek a remek receptek!
SPP leendő blogger, aki csodás színű burgonyapürét készített, látom, neki is van desszertes gyűrűje. A püré a nálunk megszokott módon készül, különlegességét az alapanyagul szolgáló fekete krumpli adja. Balzsamecettel fényezett kacsamell készült hozzá, amire én csak szomorúan bámulok, tekintve, hogy allergiás vagyok a kacsahúsra - vagy legalábbis elég rosszul leszek tőle -, úgyhogy kipróbálása szóba se jön, de rajtam kívül mindenki másnak szívesen ajánlom!
Gigi a konyhából azt vallja, a köret akkor jó, ha nem kell sok időt és energiát ráfordítani, az eredmény mégis magáért beszél, és ezt a nézetét maximálisan osztom. Első pályaműve fokhagymás, zöldséges köles volt, amivel nemcsak a szimpátiámat vívta ki, de szerintem ő volt az első, aki pályaművét közzétette. Frászt is kaptam, mikor olvastam, hogy úristen, már közeleg a határidő?:)
Második receptje egyik nagy kedvencem, a tejben főtt krumpli. Sváb lelkem örvendezett rendesen!:)
Harmadik pályaműve is illeszkedik hitvallásához, mármint hogy a körettel ne legyen sok macera. Kuszkuszt főzött zöldségekkel Kaldeneker György receptje alapján.
Jucy boszinak nincs könnyű dolga: a családja nem könnyen fogadja el az újdonságokat. Közzétett indiai rizsét azonban még megeszik, úgyhogy örvendjünk együtt, hogy Jucy szekrénypakolás közben megtalálta indiai szakácskönyvét.
Dolce vita karamelles hagymatortát ajánl nekünk rosé kacsamellhez vagy szűzérméhez. Szerinte a tortácska megjelenésén még csiszolni kell, ám én tiltakoznék: ez így gyönyörű, ahogy van!
Tintaleves ezúttal nem papírgaluskát szolgált fel, hanem egy langyos zöldségsalátát, és nem követi Váncsát egy bizonytalan kimenetelű érvelésben a köreteket illetően, ámde készített a saláta mellé egy mézes kacsaragut is. Azt írja ugyan, hogy ezzel a körettel sokat kell dolgozni, én azonban tamáskodva ingatom a fejem... No, a legközelebbi munkaebédünkön ezt is megtárgyaljuk!:)
Mamma igazán kitett magáért ebben a fordulóban: hat recepttel örvendeztetett meg, ahogy írja, örült a köretes témának. El is hiszem neki, másként hogyan támadt volna ennyi brilliáns ötlete? Első receptjét, a sültburgonyát céklával, tojással és fehér majonézzel párja nagymamája ihlette, a végeredmény pedig már-már finomabb lett, mint a nagyié...
Következő alkotása spenót zöldborsóval és mentával. Cajun fűszerezésű csirke mellé kínálta ezt a számomra újszerű köretet.
Szerencsésnek érezhetjük magunkat, amikor Mamma a gombhoz keresi a kabátot, mert simán előfordulhat, hogy keresgélése remekbe szabott narancsos lencsét eredményez, ezúttal borjútekercs köreteként.
És már itt a következő pályamű, szám szerint a negyedik: sörben párolt hagyma tejes sertésszelet mellé. Én csak kapkodom a fejem: sör, grappa, hagyma... mindegyiket kedvelem önmagában, úgyhogy triójuk is izgalmas lehet.
Ötödik pályaműve majdnem eltűnt a fekete lyukban, és csak messze földön híres precizitásomnak (gúnyos kacaj) köszönhető, hogy nem így történt. A joghurtban pácolt csirkével biztosra ment, amit remekül egészített ki a fokhagymás kenyérmorzsával töltött kaliforniai paprika. Mi más lenne ez, mint a fantasztikus római konyha könnyed lehellete?
Mammánk hatodik, egyben utolsó receptje egy babos rizs köret, egyenesen Kubából. Őszintén szólva olyan érdekes áttekintést kaptam az ország gasztronómiájáról és néhány más vonatkozásáról a posztban, hogy a receptet kis híján elfelejtettem elolvasni. Pedig esküszöm, nem ittam se mojitot, se daiquirit, bár ha jobban belegondolok, lassan szükségem lenne rá:) A tipikus kubai köretet havannai csirkecomb köreteként láthatjuk. Mamma, köszönöm az aktivitásodat, örülök, hogy tetszett a forduló.
Most egy fotó nélküli recept következik T. Évától, aki megengedte, hogy írását a blogomon közzétegyem. Így ismerhettétek meg a tejfölben-tojásban sült tésztaköretet és a túrós galuskát. Elkészíteni sajnos nem volt időm most, hogy fotó is legyen a leírások mellé, de ami késik, nem múlik!
És ha már a saját blogomra linkelek, következzenek a saját pályaműveim, ezekhez különösebb körítést (érted: körítés, haha!:) nem írnék.
Burgonya
polenta és
köles szerepeltek nálam köretként.
Dulmina szinte szóról szóra azt írja a húst nem evők köreteiről, mint Vera. Tündérkonyhájában egy paradicsomos, zelleres ételt alkotott, amit gerslire ültetett rá, a végeredmény pedig egy átütően zelleres fogás lett. Szinte biztosan ki fogom próbálni, hisz magam is elkötelezett zeller fan vagyok.
És ha szóba került a gersli, akkor egyértelmű, hogy Chili és vanília céklás gerslije következik, aminek már a színe is lenyűgöző. Chili aktuálisan gersli-lázban ég, céklaimádata pedig már-már krónikusnak számít:) Kicsit csodálkozva olvastam, hogy el kell döntenem, a pályamű megfelel-e a követelményeknek, de ha már ilyen fontos jogkörrel ruházott fel CV, fontosságom teljes tudatában igennel voksolok. :)
Etti és családja egy emberként utálják a kelbimbót, valami megfoghatatlan okból azonban a VKF fordulóra Etti mégis ezzel pályázott. Sikerült neki borral és szalonnával, no meg a kelbimbóval egy szexi köretet alkotnia. Ahogy a képet elnézem, igaza lehet. Már persze nem abban, hogy nem kedveli a kelbimbót:)
Második köret ötlete a burgonyagratini, amely - tapasztalatból mondom - remek étel, olyannyira, hogy amíg hül, egy hétvégi nagybevásárlás is belefér a Marché du Midin, ahol beugrik a kosárba a főétel, a grillcsirke is.
Max idő hiányában alkotótársa receptjeivel jelentkezett, amelyek alapja a krumpli. A római tálas csirke mellé burgonyafánk és muffinformában sült , reszelt krumpli készült.
Neguilla két receptet küldött, a vadasmarha zsemlegombóccal csak azért töltött el egy csepp szomorúsággal, mert a zsemlegombócot én is meg akartam örökíteni. Ámde mit látok, mikor elolvasom a receptet? Egész másként készíti a gombócot, mint én, úgyhogy megint tanultam valamit:)
Túrósgaluskája pedig állítólag kevés szénhidrátot tartalmaz, úgyhogy akár diétába is beilleszthető, ami a soha el nem múló diéta-divatot figyelembe véve óriási előny. Vörösboros marhapörköltet készített hozzá, és ha számít valamennyit a véleményem, a fotó is nagyon mutatós.
Sütisnéne kis híján kihagyta ezt a fordulót, nem lévén semmi ötlete, amitől én elég szomorú lettem volna, de végül egy remeknek tűnő köleskrokettel járult hozzá a VKF 13. fordulójához. Méltó recept egy blog 100. posztjának:)
Horasz kolléga szűzpecsenyét készített, amit gorgonzolás-zabpelyhes párolt almával bolondított meg. Állítása szerint ezen a VKF-fordulón agyalt és aggodalmaskodott a legtöbbet, de alighanem megérte. Neki is, nekünk is. De mivel Horasz szerint egy köret nem köret - és milyen igaza van! -, szintén szűzpecsenye kísérőjeként dödöllét főzött. 
Mifelénk gánica néven ismert ez az étel, se nem könnyű, se nem túl egészséges kaja, éppen ezért isteni. Mert ismeritek az örök igazságot ugyebár, hogy az életben ami jó, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen...:)
Megmondom őszintén, számomra Beatbull cajun káposztája volt a legnagyobb hatással ebben a forduóban. Egyszer biztosan ki fogom próbálni, milyen ízkombinációt hoz létre a savanyú káposzta, az angol zeller és a mangó, no meg persze az édesburgonya. Nem akarnék kukacoskodni, de talán az elnevezés lehetne inkább cajun csirkecomb (hiszen a csirkét ízesítjük a cajun fűszerrel) savanyú káposztával és mangóval, de nyilván akárhogy is hívjuk az ételt, az összhatás pikáns lehet.
Következő alkotásában ricottás fügét társít vaníliás csirkemell mellé, ami szintén fantáziálásra késztet, és ez így késő este, amikor az összefoglalónak ezt a részét írom, nem túl szerencsés dolog. Abban azt hiszem, mind egyetérthetünk, hogy ez igazán különleges köret.
Utolsó pályaműve pedig teljesen ámulatba ejtett: ha egy puccos étterem étlapján olvasnám, akkor is eltátanám a szám. Nyúlfilé, feketegyökér, édes-savanyú hagyma... Beatbull, te nem vendéglős vagy Ditéddel karöltve, nagy titokban?:)
És ha már a fiúknál tartunk, következzék a sorban Starfokker és az ő első receptje, a pórés sárgarépa. Remek kiegészítője a mézes karajnak, egyszerűségével és színeivel gyönyörködtet
Fokhagymás csicsóka receptjét olvasva megint szentségeltem egy sort, hogy miért is van már éjszaka, mentem volna mindjárt a piacra, hogy beszerezzek egy adagnyit ebből a remek zöldségből, amiről Starfokker tudományos ismertetőt is ad, melyből jómagam egy árva büdös szót sem értettem, tegye fel a kezét, aki eligazodik az oligoszacharidok polimerizációja terén:)
Végül egy taboulet-vel adja meg a kegyelemdöfést a derék Starfokker, lévén magam (is) taboulet-függő. Arról ugyan nyithatnánk egy kisebb vitát, ha lenne hozzá kedvünk, hogy a taboulet köret-e, de kinek van kedve vitatkozni, mikor helyette legalább gondolhat rá, ha már meg nem kóstolhatja? És ha az nem lenne elég, hogy jól főz a fiú, még jól is fotózik!
A következő a férfi szekcióban legyen talán lorien, aki - mi tagadás - zavarba ejtett. Meglehetős részletességgel tudhatjuk meg posztjából, hogyan került a kecskegida az asztalra, a sült elkészítéséről is elárul mindent, de a körettel talán kissé mostohán bánt, hovatovább azt hittem, talán el is feledkezett róla. De nem, a folyamat végén akkurátusan a gida mellé pakolta a tepsibe a krumplit, répát, póréhagymát. lorien nem ezzel az egy recepttel pályázott. Nézzük hát a következőt!
Ami pedig egy spenót-retek saláta, és annak köszönhetően készült el, hogy loriennel - hála istennek - lehet beszélni, így aztán megvette a kupac retket, amit a piacon tukmáltak rá. Remélem, a csuka is jól érezte magát a retek társaságában!:)
Az aktuális VKF-forduló kapcsán eldicsekedhetek azzal, hogy lorien ennek köszönhetően kóstolta meg először a vadrizst. Halpogácsa kísérőjeként debütált konyhájában, ami nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy az úr bolondul a halakért:)
Chilii ugyan az utolsó pillanatban küldte a labdát a hálóba, akarom mondani, a receptet a postaládámba, de hiba lett volna nem befogadnom azt. Gyönyörű ódát ír ugyanis a krumplihoz, képzeletben keblemre ölelem érte a kolleginát, mivel nekem sincs finomabb köret/főétel/leves/saláta annál, mint ami krumpliból készül. Nyilván halálosan unjátok már, mikor svábságomra hivatkozom a krumplival kapcsolatban, de hát ez van, én már csak ilyen unalmasban nyomom:) Szóval chilii egy dordogne-i krumplilepényt készített a kedvünkért, amivel ugyan van egy kis macera, na de ha az megéri a fáradságot, akkor macerára fel, éljen a krumplilepény!
Ízbolygó már régen kitört a rizs-krumpli fogságából, a kölest és társait fokozatosan építi be étrendjébe, és velem együtt örül, hogy a gasztroblogoknak köszönhetően egyre több használható receptet talál hozzájuk. Pályaműve batátából, azaz édesburgonyából készült chips, ami amellett, hogy nagyon finom - és ezt a tapasztalatom mondatja velem, nem a fantáziám -, roppant egyszerűen elkészíthető. Sült cékla és kecskesajt méltó körítése volt. És a színe, kérem... a színe!
Következő ötlete egy elsőre bizarrnak ható spenótos-sárgarépás-burgonyás lepényféle, amivel családjában ritka elismerést aratott: még a spenótgyűlölő is jóízűen fogyasztotta a kreációt.
Vera vegán családra főz, és azt mondja - többekkel együtt -, ahogy ami a húsevőknek köret, az egy vegánnak főétel. Ők is annak ették a fűszeres párolt vöröskáposztát, aminek az elkészítése nagyjából megegyezik a húsevők párolt káposztájával, eltérés csupán a mellé tálalt szójajoghurtban van.
Rossamela időzavarral küzd, úgyhogy nem is kifejezetten erre a fordulóra készült a morzsás-fenyőmagos kelbimbó recept, de ezt elnézzük neki. Irigységünk azonban elkíséri délre, ahol most az emilia-romagnai konyhával mélyíti el viszonyát.
Piszke - állítása szerint - nem sokat törte a fejét különleges recepten, keze alól ez az almapüré került ki, amit sertéshez és szárnyashoz ajánl. Soraiból azt vélem kiolvasni, hogy gyermeke táplálkozási szokásai nem teszik könnyűvé az életét. Bíztatásul csak annyit mondhatok egy kulináris analfabéta anyjaként: lesz ez még így se!:)
Macit gasztronómiai depressziójának sötét verméből rángattam ki a forduló apropóján. Nincs vita köztünk abban - sem -, hogy imádjuk a póriasan egyszerű köreteket, de míg ők nem tudják azokat megunni, nekem időnként sikerül. Pályaműve megalkotásakor sem szakadt el a szeretett krumplipürétől: spenóttal tette még izgalmasabbá azt. És csak szólok: Maci blogján lehet jelezni, ha valaki be szeretne lépni a pürépártba:)
A Kulináris élvezet című blog írója szerint a magyar konyha egyhangú és konzervatív, s noha nem értek ezzel a megállapítással egyet, örömmel olvastam paprikás, paradicsomos bulgurjának, valamint projájának receptjét.
Gourmandula az anyatejjel szívta magába az idővel való hadilábon állás tulajdonságát, amit a magam részéről nagyvonalúan bocsátanék meg, de hogy nem követi napról napra figyelemmel a blogomat, azt nehezen!:) Ha olvasná, nem kerülte volna el a figyelmét, hogy a határidőt meghosszabbítottam, és nem kéne a sor végén éreznie magát. Dícséretére legyen mondva, hogy annak ellenére, hogy blogja maga egy nagy köretgyűjtemény, mégis új opusszal állt elő. Az olasz gríztortácskára névre hallgató gyöngyszem azért nem polentából készült, mert a molyok ezt másként gondolták. (Ó, mennyire ismerős a probléma!) Az pedig az én egyéni szociális problémám, hogy a "daramasszával" szót "damaszttal"-nak olvastam, és hosszan törtem a fejem, minek damaszt egy köret tetejére, no de hát van, aki a határidőkkel, van, aki a betűkkel áll hadilábon:)
A Mamihami blogban citromos-mentás kuszkuszt találtam, és töredelmesen bevallom, hogy a kora reggeli időpont ellenére félrelöktem a klaviatúrát, és kimentem a konyhába, hogy elkészítsem a saját kuszkuszomat ebédre. Ugyan se citrom, se menta nincs benne, de már most várom a delet, amikor eltüntethetem. Mélyen egyetértek Anyamanyával: a kuszkuszból sose szabad maradékot hagyni, és nem elsősorban a menta miatt:)
Fotó: www.klikkide.hu
Kuszkusszal pályázott az Áfonyásborjú blog szerzője is, aki külföldre érkezését követően török boltban fedezte fel a maga számára ezt a remek gabonafélét. A fordulóra paradicsomos cukkinit készített mellé, felvonultatván ezzel a Fakanál-féle Szentháromság minden elemét, köszönet érte:)
És bár bloggerünk úgy határozott, hogy húsvétig nem eszik húst, ezért a sült zöldséges köret mellé nem készítette el a karajt, azért sajtszósszal és sörrel jóízűen elpusztította a Jamie-féle fóliás zöldségeket.
Beck Zsu a hajdináról, és azzal kapcsolatos moszkvai élményeiről mesél nekünk. Posztjából megtudhatjuk, hogy a hajdina főzése nagyon hasonlít a rizséhez, egészséges étel is, de a születésnapi ebéd fő fogása Zsuzsánál mégsem ez lenne:)
Úgy tűnik, a pergelt káposztát jobban szereti, főleg, ha jóféle disznótorost körít.
Juc is savanyúkáposzta köretet készített, ő pezsgővel tette pikánssá. Variációs lehetőséget is kínál: ha a káposztába szalonna helyett ananászt aprítunk, más jellegű ételt kapunk. Szárnyasok mellé ajánlja.
És íme, még egy káposzta, ezúttal Zsuzsától, a Mézesmadzag blog tulajdonosától, aki önmagától plagizálta a receptet, mert amivel igazán készült erre a fordulóra, azt nem jutott idő megfőzni. Hát, ez valahonnan ismerős:)
Újabb pályamű a káposzta szekcióban: Kicsi Vúé, aki remélhetőleg az összefglalót már olvashatja, a kábeltolvajok "kedvessége" folytán ugyanis nethiányban szemved. Együttérzésem. Lilakáposztáját almával társította, málnabalzsammal bolondította, majd disznótoros mellé tálalta.
Folyt.köv.
Kategóriák
VKFKomment 
Eddig 24 komment érkezett
-
starfokker:
2008. 02. 28. 21:12 -
Éva:
2008. 02. 28. 21:29köszi, K., örülök, ha tetszik:)
-
gourmandula:
2008. 02. 28. 22:03köszönjük a beszámolót, az első részét! a blogod igenis olvasom, hüpp, csak a határidők szorítása okozta stresszben néha utólag... :) jót derültem! Békés, jóllakott nép ez a gasztroblogger társadalom, szal csak szép nyugodtan a második résszel, mindenki türelmesen vár. :)
-
maci:
2008. 02. 28. 22:05Egy nehéz nap éjszakája elött állsz, ha nem tévedek. Gratulálok a szép munkához!
-
Tintaleves:
2008. 02. 28. 22:41Már az első rész alapján és önkényesen megszavazom a munkaebédedet. És a sajátomat...
-
Ízbolygó:
2008. 02. 28. 22:58Fakanál!
Minden elismerésem a Tiéd! Virtuális kalapom emelem előtted! -
Mamma:
2008. 02. 28. 23:09Assszta! Ha nem tudnám, hogy Te írtad, a "szövegelés"-sel rátetted a bélyegét:-))
Ezért legalább két pavlova jár:-)) levendulás csokival! -
Horasz:
2008. 02. 28. 23:10Kituno kiiras, kituno osszefogalalo. A kavet halasszuk jovohetre, sok sok munka all mogotted, pihenj:)
Jajj, de sok jo otlet:)
-
cicó:
2008. 02. 28. 23:26Huh ezt nem lehetett semmi összehozni...gratula:)
-
avar:
2008. 02. 28. 23:29wow, szuper összefoglaló, szuper receptek, rengeteg új ötlet
kiváncsi vagyok, mi jöhet még
türelmesen kiváncsi :-) -
max:
2008. 02. 29. 6:49Teljesen korrekt beszámoló, köszönjük a kimerítő összegzést, várjuk a folytatást, de ne siess, rá érsz:-))
Köszönjük!! -
2008. 02. 29. 7:16annyira kedvesek és elnézőek vagytok, hogy talán a második - alig rövidebb - részt talán meg se írom:)))
-
kicsivu:
2008. 02. 29. 7:19Visszatértem, hála az égnek, és rögtön jót szórakoztam az összefoglalón! :) Nem kis munka, az látszik, kitartást a továbbiakhoz!
-
2008. 02. 29. 7:26Vú, de örülök! szörnyű lehet két hét net nélkül:D az összefoglalóval önmagában nincs gondom, de a html-ezés, az más tészta, azzal vért izzadtam, és hát a végeredmény is minimum gusztustalan, de ennél többet pillanatnyilag - háromszori újrakezdés után - nem tudok érte tenni.
-
Dulmina:
2008. 02. 29. 9:04Ez ám a meglepetés ma reggelre! Egy remek összefoglaló! Azt hiszem, az elkövetkező hónapokban nem lesz nálam kétszer ugyanaz a köret :)
-
Beatbull:
2008. 02. 29. 10:13huhh, elolvasni sem semmi, nemhogy megírni! Köszi szépen az összefoglalót - s a kiírást is, hisz rengeteg jó köretötlet gyűlt ennek során össze ;)
ui: a cajun nem csak a fűszerkeverékre vonatkozik (ami az egy tálban való sütés által amúgy elkavarodott a káposztában is), hanem a hozzávalókra is (édesburgonya, angolzeller)
s nem, nem futtatunk (még) éttermet ;) -
ribizli:
2008. 02. 29. 11:07Tegnap láttam elég nagy méretű karikákat az Intersparban, fánkszaggatónak nevezték, 2 méret van egybecsomagolva, talán Fackelmann márkájú. Árat nem néztem, az átmérőjét pedig 10 és 8 cm körülinek saccolom. Eszembe is jutott mindjárt, hogy ez jó lenne mindenféle étel formázásához.
-
2008. 02. 29. 11:17Ribizli!
Képzeld, én meg pont ma néztem rá, és én is erre gondoltam:-))
Holnap megyek, és veszek!! -
nosalty:
2008. 02. 29. 12:15Kedves Fakanál!
még egyszer köszönöm, hogy vállaltad a béranyaságot és közzétetted a lila köretem:-)Ma végre útjára indítottam a blogom (www.nosalty.blog.hu).. -
2008. 02. 29. 12:33nosalty, szívesen:)
üdv
Keresztanyád:) -
chilii:
2008. 02. 29. 12:48na végre, én is tudok írni (délelőtt nem volt net, épp csak benyitottam, aztán megszünt)! nagyon szuper az összefoglaló! remek munka, érdemes volt várni! :)
-
rossamela:
2008. 03. 01. 0:23Éppen most érkeztem haza, így nem is bánom, hogy nincs még kész az egész összefoglaló. Sok is, jó is, nem is akarnám elkapkodni az olvasást, jó lesz ez ilyen szépen ütemesen! :)
Bele se merek gondolni, mekkora meló lehet... Veled vagyok! -
vegafood:
2008. 03. 02. 20:35Mi meg akkor sajna lecsúsztunk a versenyről? :(
De sebaj, majd talán a következőbe már be bírunk szállni... -
2008. 03. 03. 8:06vegafood, ez nem verseny, ezt tudnod kell! erről a fordulóról lemaradtatok, de ami késik, nem múlik:)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
he he, első komment:) köszönjük szépen az összefoglalót, tök jókat találtam benne! és csak nyugodtan a folytatással, ráérsz, ez nem verseny, mi meg fogunk várni:)