Kuglóf anyámnak

Ezt a kuglófot ma anyámnak sütöttem, aki vendégségben járt nálam. Tudom, másoknál az a tény, hogy az anyjuk felszalad látogatóba kis időre, mindennapos dolog. Nálunk sajnos nem így van. Édesanyám 68 éves, húsz éve nagyon súlyos asztmás, az utóbbi két évben már oxigénpalack állandó használatára is szorul. Rengeteg gyógyszert szed, ami a csontritkulást nagyon felgyorsította, állandó csontfájdalmai vannak, és ha még mindez nem lenne elég, daganatos beteg is. Ennek fényében könnyen belátható, hogy az, hogy gondol egyet, és felszalad hozzánk (a harmadikra!),  egyszerűen hihetetlen örömteli dolog. (Ahogy hugh Grant mondta a Notting Hillben: hihetetlen, de élmény!:) Amikor szólt, hogy jönne, ha nem bánom, gyorsan sütöttem egy kuglófot, hogy legyen mit csipegetnünk a kávéhoz. Egyébként pedig igencsak érdeklődött a blog után, végigasszisztálta a holnapi VKF-leves megfőzését, fotózását, képeket nézegettünk Egyiptomról, meséltem neki, egyszóval baromi jó volt, hogy itt volt, na!

Hozzávalók:

25 dkg liszt

20 dkg porcukor

1 csomag sütőpor

3 db tojás

1 dl tej

10 dkg vaj

Elkészítés:

A vajat alaposan kikevertem a cukorral és a tojások sárgájával. A lisztben elkevertem a sütőport, hozzáadtam a vajas keverékhez, és így tettem a tejjel is. Végül a tojások habbá vert fehérjét kevertem bele a tésztába. Egy alaposan kivajazott, kilisztezett kuglóf formába öntöttem, és 180 fokon tűpróbáig sütöttem, szerintem olyan 30 perc lehetett. Amikor a tésztát a formába kanalaztam, az egyik felébe kakaóport kevertem, hogy egy kicsit látványosabb legyen a végeredmény.

Hasznos tudnivalók a kuglófok lelkivilágáról itt.