2009. február
Játék
Én nem is tudom, hogyan kerülte el a figyelmemet ez a freeblogos játék, de miután megláttam nemiske "megoldását", én is belendültem. Tök jó játék, főleg, hogy a lányommal együtt csináltuk: én lejátszottam a lépéseket, ő összerakta a borítót. Kösz, csillagom!:)
A hónap lámpája
Arra az elhatározásra jutottam, hogy üzletemet fellendítendő - melynek alapfeltétele a bőséges választék - megfogadom a főnököm tanácsát, és ebben az évben minden hónapban készítek egy lámpát. Eddig ennek maximlisan eleget tettem, januárban a zöld lámpát csináltam, februárban pedig ezt az egyszerű vonalút. Ez utóbbi megrendelésre, párban készült. Nagyon remélem, hogy napokon belül megérkezik Amerikából az a lámpasablon és minta, amit rendeltem, és akkor íriszek fognak potyogni a kezemből:)
Sajttal, sonkával töltött pulyka
Az alábbi egy remekül variálható recept, hétköznapi vacsorának ugyanúgy megteszi, mint különleges töltelékkel felturbózva ünnepnapokra.
Hozzávalók:
kb 60-65 dkg pulykamell szelet
3 szelet jó minőségű sonka
1 tubus krémsajt
3-4 kelkáposzta levél
Elkészítés:
A hentest megkértem, úgy vágja le a húst, hogy abból aztán szép, nagy kinyitható szelet legyen. Nagyon profin csinálta, a fél húsvágó deszkát beborította a hús, amit vágott. Rám várt a feladat, hogy viszonylag vékonyra klopfoljam, és ez többé-kevésbé sikerült is. Ekkor megsóztam a húst, tekertem rá egy kis borsot, majd az előzőleg sós vízben 2-3 percig előfőzött, lecsöpögtetett kelleveleket ráterítettem. Erre rányomtam a tubus krémsajtot, végül pedig a sonkaszeleteket is rátettem. Szorosan feltekertem a húst, kiolajozott fóliára fektettem, amit szaloncukorszerűen alaposan, sorosan betekertem. 200 fokon sütöttem 25-30 percig, majd kibontottam a fóliából és csinosan felszeleteltem. Rizs és savanyúság került mellé.
Nehézségi fok: 
Paprikáskifli
Talán a hozzám hasonló évjáratúak emlékeznek még a paprikás kiflire, amit pékségekben lehetett kapni. Inkább stangli formája volt, kis duci péksütemények, jellegzetes paprika ízzel, durva sóval a tetejükön. Imádtam. Aztán ezek valahol - oly sok más termékkel együtt - eltűntek a süllyesztőben, igazából én magam is megfeledkeztem arról, hogy volt ilyen. Aztán tegnap este volt először alkalmam kipróbálni azt a csodálatos pirospaprikát, amit egy kedves olvasóm közreműködésével egyenesen Bajáról vásároltam. Mikor hazavittem a postáról és kibontottam, akkor is lenyűgözött a paprika színe, de tegnap a borjúpaprikást (recept később) ezzel szórtam meg, és ahogy a paprika feloldódott az olajban, hát az leírhatatlanul gyönyörű volt! Én még ilyen csodálatos színű pirospaprikát soha életemben nem láttam. Nem az a sötét, kicsit téglavörös színű, hanem fantasztikus, élénkpiros, aminek már csak a láttán is összefut az ember szájában a nyál. (Ez különösen akkor nagyon praktikus, amikor a fakanalat szorongató kezekhez tartozó nőnek éppen gyümölcsnapja van. Na, ilyenkor lehet gyakorolni az alázatot és türelmet!:) Köszönöm, Judit! A borjúpaprikás feltálalása után került sor a mindennapos esti kifli/zsemle/puffancs sütésére, és ahogy rakosgattam a hozzávalókat a kenyérsütőbe, eszembe ötlött a paprikás kifli emléke, így aztán gyorsan belekevertem a tésztába egy teáskanál gyönyörűséges paprikát. Ha ettetek még finomat...!
A recept megegyezik a kifli receptjével, és még tettem hozzá egy teáskanálnyi pirospaprikát is.
Kifli
Az eredeti recept Limara tejfölös kiflije, amit én kicsit tömörnek találtam, ezért kipróbáltam joghurttal, és nagyon finom lett a végeredmény. Azt még gyakorolnom kell, hogy a kiflik egyformára legyenek formázva, de kicsire nem adunk, a nagy meg - ugyebár - nem számít:)
Hozzávalók:
2 dl tej
2 evőkanál joghurt
4 dkg olvasztott vaj, vagy 4 evőkanál olaj
50 dkg liszt
1,5 teáskanál só
1 teáskanál cukor
3 dkg friss élesztő vagy 7 gr szárított élesztő
Elkészítés:
A tejet meglangyosítom, beleszórom a cukrot és beletördelem az élesztőt, hagyom kicsit felfutni. (Ez a lépés szárított élesztőnél nem szükséges.) Beleöntöm a kenyérsütő gép üstjébe, mehet utána a joghurt, a vaj vagy olaj, aztán pedig a liszt és a só. Másfél óra alatt csodálatos tészta kerekedik a dologból, amit már csak kör alakúra kell nyújtani, cikkekre metélni, és feltekerni. A sütőpapírral bélelt tepsin még hagyom kelni 15-20 percet, lekenem tejjel, aztán mehet 180 fokra és 20 percre a sütőbe.
Nehézségi fok:
Édesburgonyás sütemény
Ennek a süteménynek több változata is megtalálható a neten, én az alábbit választottam kipróbálásra, és e helyről üzenem a télnek, hogy ez volt az utolsó fahéjas-szegfűszeges sütemény, mostantól jönnek a tavaszi ízek, akár tetszik ez a télnek, akár nem:)
Hozzávalók 2,5 dl-es bögrét alapul véve:
1,5 bögre liszt
2 teáskanál sütőpor
1 mokkáskanál só
1 teáskanál fahéj
1/2 teáskanál őrölt gyömbér
1/2 teáskanál őrölt szerecsendió
1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
1/2 bögre barna cukor
1/2 bögre cukor
1 bögre összevagdalt pekándió, mandula vagy dió
1/2 bögre összevágott datolya vagy aszalt szilva
2 nagy tojás
1/4 bögre olaj
1/3 bögre édesítetlen almaszósz (3 alma)
2 evőkanál tej
1 bögre főtt, hámozott édesburgonya (1 közepes édesburgonya)
Elkészítés:
Úgy készül, mint bármelyik muffin, vagyis a száraz anyagokat külön edényben keverem össze, a nedveseket szintén, majd egy huszárvágással a két edény tartalmát összevegyítem, és kész. Ámde ennél volt egy kis nehezítés, merthogy azt olvasom: édesítetlem almaszósz... hm... Régóta szemezek egy másik desszerttel is, abban volt a hozzávalók között egy bizonyos mártás, amit az istennek se tudtam megfejteni, mi a fene lehet, ezért aztán nemisbékától kértem segítséget. A tőle megszokott módon nemcsak hogy elmagyarázta, mi az a szósz, de rögvest belinkelt egy oldalt, ahol az a recept szerepel, ahogy ezt a világ boldogabbik felén készen kapható vaníliaszószt házilagosan kivitelezhetem. Mivel azonban én se vagyok rossz tanítvány, innentől kezdve rögtön tudtam, hogy ez az almaszósz ugyanilyen úri huncutság lehet, amit némelyek csak levesznek a közért polcáról, vagyis nem estem kétségbe. Meghámoztam három almát, kockákra vágtam, és egyszerűen vízben megfőztem őket (merthogy azt mondja a recept, édesítetlen kell. No, ha az kell, rajtam ne múljon!:) Így tehát a nedves anyagokhoz a megfőtt, kihült alma és az ugyanebben az állapotban leledző édesburgonyapép került.
190 fokos sütőben kell 65-70 percen át sütni, az edényben hagyni kihülni. Én most egy 25x25-ös formában sütöm, úgy tűnik, az tökéletes méret neki.
Megmondom az őszintét, szénhidrát nap ide, szénhidrát nap oda, alig bírtam megállni, hogy az edényt ki ne takarítsam önszájúlag, mert nyersen is isteni volt. Alig merek belegondolni, milyen lesz készen. Na de legalább vacsorára ehetek egy szeletkét belőle.
Nehézségi fok:
A gasztroblogger is ember:)
...ezért aztán moziba jár, jól megnézi freeblogos szervezésben a Gettó milliomos (Slumdog millionaire) című filmet, amin egészen kiválóan szórakozik. Akarom mondani: felváltva sír és nevet. Mert ez a film olyan, amin hol sírsz, hol nevetsz, lazításképpen pedig a könnyeiden át nézed mosolyogva a vásznat. Igen, tisztában vagy a film egynémely képtelenségével, de ez egyáltalán nem zavar. Még az uramnak is tetszett, pedig az nagy szó, lévén roppant magasan nála a mérce film-ügyekben.Mondjuk nem csoda, ez a szakmája:)
Aztán amikor nem mozizik és nem főz a gasztroblogger, akkor lámpát készít, ilyet ni:
Mézes-mustáros csirkecomb zöldfűszeres burgonyával
No, mégis összehoztuk a baráti fánkozást, ha nem is vagyunk vad Valentin-nap fanok, azért a barátainkkal jól esik összejönni. Ha ürügy kell, hát találunk ürügyet, hogy együtt lehessünk:) Hajni barátnőm tejszínes hagymalevessel, mézes-mustáros csirkecombbal, sült krumplival és salátával várt minket, no meg szépen terített asztallal. Kivallattam, hogyan készült a csirke, így meg tudom osztani másokkal is. Elkészíteni könnyű, elfogyasztani isteni.
Hozzávalók:
csirkecombok szükség szerinti mennyiségben
a páchoz mustár, méz, chiliszósz és szójaszósz
burgonya kockákra vágva
zöldfűszerek (rozmaring, kakukkfű)
Elkészítés:
A páchoz valókat összekeverjük, nagyjából a méz és mustár azonos mennyiségben kerül bele, a chiliszószt úgy adagoljuk, amennyire szeretjük a csípőset, a szójaszósszal pedig a sót válthatjuk ki. Ebben a pácban érlelődött a csirkecomb egy éjszakán át, majd átkerült egy tepsibe, és fólia alatt puhult, ami a sütés utolsó negyedórájában lekerült róla, így lett a hús gyönyörű piros. A kockákra vágott krumplit olajjal, sóval és az apróra vágott zöldfűszerekkel összekeverte a barátném, tepsibe terítette, és a hússal egyszerre megsütötte. Balzsamecetes és joghurtos öntetes zöldsaláta került mellé.
Desszertnek pedig fánk, porcukorral, baracklekvárral.
A pufi
Mivel egy újszülöttnek minden vicc új, megmutatnám az aktuális reggeli kedvencünket. Mostanában sok új gasztroblogger lépett színre, a barátaim között is egyre több lelkes érdeklődő akad, talán nekik sem árt megismerkedni a recepttel - nem ringatom magam abban a hiú ábrándban, hogy az archívumomban turkálnak ugyanis:) -, tekintve, hogy remekül használható akár kényelmes otthon reggelizéshez is, lekvárral, mézzel, miegymással, de nálunk istenien bevált szendvics alapként is. A tészta ugyan kissé édeskés, de a mi ízlésünknek nagyon is megfelel a kissé édes péksütemény párosítása sós szalámikkal, sajtokkal, sajtkrémekkel. Én mindig kenyérsütő géppel dagasztom a tésztát - így másfél óra alatt elkészül, és még csak a kezem se feltétlenül lesz lisztes -, újabb 30 perc, mire megformálom és megsütöm, de természetesen kézi erővel is el lehet készíteni, ha valakinek nincs kenyérsütője.
Hozzávalók:
1 tojás
2 evőkanál joghurt (készítettem már tejföllel is joghurt híján)
5 dkg olvasztott vaj
1 dl langyos tej
50 dkg liszt
7 gr szárított élesztő
1,5 teáskanál só
1-2 evőkanál kristálycukor
Elkészítés:
A hozzávalókból tésztát készítünk, hagyjuk duplájára kelni. Amikor megkel, kicsit átnyomkodjuk, 3-4 centi vastagra kinyújtjuk, majd tetszés szerint megformáljuk: lehet belőle molnárka alakú rúd, kifli, vagy mint a képen látható, kis pufi is. Fánkszaggatót szoktam hozzá használni. Tojással, esetleg tejjel lekenem a tetejét. Egy újabb 15-20 perces kelesztés meleg helyen jót tesz neki, utána irány a sütő, 180 fokon 20 percre. Frissen a legfinomabb, de másnap is teljességgel élvezhető állaga van.
Nehézségi fok:
Csirke Kung-pao módra
Volt egy étterem a Nádor utcában. Évekkel ezelőtt bezárt, és ha hármat kívánhatnék a jó tündértől, az egyik kívánságom talán az lenne, hogy a szakácsot, aki ott főzött, megtaláljam, és mivel az első kívánságbéli lottó ötösből lenne elég pénzem, élete végéig szerződtessem, hogy főzzön nekem hetente minimum egyszer olyan Kung-pao csirkét, amilyet csak ő tudott. Én valójában nem tudom, milyen az igazi Kung-pao, eszik-e egyáltalán Kínában, vagy csak valamelyik rizspálinkától bódult, Magyarországra szabadult kínai találta-e ki a magyaroknak, mindenesetre ha így is van, áldom a nevét, nekem ugyanis ez a kedvenc kínai ételem. Na jó, persze csak hülyéskedek, van nekem egy igen autentik kinézetű kínai szakácskönyvem, abban is benne van a mogyorós csirke, úgyhogy reménykedhetünk, hogy nem nekünk kitalált humbug az egész. Sőt, éppen tegnap láttam Wang mestert is a tévépaprikán, amint ezt az ételt készítette. Ennek hatására követtem el - családom nagy örömére - vacsora gyanánt. Igen, tudom, hogy a hozzávalók listája riasztóan hosszú, de aki szokott ázsiai ételt főzni, annak többnyire van otthon mindenből, aki pedig kalandvágyból állna neki, szerezze be a hozzávalókat, mert valószínűleg máskor is fog ilyesmit készíteni, ha a család rákap, akkor meg milyen jól fog jönni a raktárkészlet.
Yan-kit asszony így ír erről az ételről:
Ez a híres szecsuáni étel az ízek és utóízek egész kavalkádjával kényezteti ízlelőbimbóinkat: borsosan csípős és fűszeres, pikáns és ugyanakkor kissé édes-svanyú. Úgy tartják, hogy egy Csing-dinasztia korabeli (1644-1911) szecsuáni kormányzó kedvenc étele volt, akinek hivatalos címe - Kung-pao - után kapta a nevét. A kormányzó nagyon szerethette a födimogyorót, mert anélkül ez a fogás elképzelhetetlen.
Hozzávalók:
40 dkg csirkemell filé 1x1 cm-es kockákra vágva
4 evőkanál földimogyoró- vagy kukoricaolaj, én az előbbit használtam
2-3 kb. 7 cm-es piros chilipaprika megtisztítva, darabolva
2 gered fokhagyma, ferdén felvágva
5 szelet friss gyömbér, vékonyra szeletelve
1 evőkanál száraz fehérbor vagy sherry
3 szál újhagyma vagy egy arasznyi póréhagyma felkarikázva
5 (10) dkg pörkölt, sótlan földimogyoró
valamint önszorgalomból egy fél piros kaliforniai paprika kis kockákra vágva
egy ujjnyi darab uborka felkockázva (Wangnál láttam, gondoltam, rossz nem lehet)
Pác:
1 mokkáskanál só
2 teáskanál szójaszósz
2 teáskanál bor vagy sherry
1 teáskanál kukoricaliszt
1 evőkanál gyengén felvert tojásfehérje (én ezt mindig elhagyom)
Mártás:
1 evőkanál zójaszósz
2 evőkanál chiliszósz
2 teáskanál rizs- vagy borecet
2 teáskanál cukor
1/2 evőkanál kukoricaliszt
6 evőkanál víz
Elkészítés:
Mielőtt hozzákezdünk a főzéshez, készítsünk minden hozzávalót karnyújtásnyira, hogy amikor a dolgok a wokos fázisba ér, ne kelljen keresgélni, nyúlkálni a pult túlsó oldalára, az nem praktikus a kínai ételek főzésénél, ahol minden pillanatok alatt történik.
Keverjük össze a pácléhez valókat, majd ebben érleljük 20-30 percig a kockára vágott csirkehúst.
Készítsük el a mártást, tegyük félre.
Nagy lángon melegítsük fel a wokot, hadd füstöljön! Öntsük bele az olajat, mozgassuk a wokot körbe-körbe, hogy az olaj mindenhol bevonja. Dobjuk bele a chilit, majd a fokhagymát és a gyömbért, ezeknek elég néhány másodperc. Vigyázzunk, meg ne égessük! Ekkor érkezik a csirke a wokba. Úgynevezett kevergetve sütéssel süssük a húst egy percig. A wok szélén öntsük bele az egy evőkanál bort az edénybe, és közben folyamatosan keverjük a húst. Tegyük bele a hagymát, paprikát és uborkát, és kevergessük még egy percig. Végül, de nem utolsó sorban higgyük el a receptnek, hogy 2 perc elég a csirke puhulásához, és ne essünk abba a hibába, hogy tovább sütjük, ugyanis ettől lesz rágós.
Öntsük a wokba a mártást, és keverjük addig, míg az étel be nem sűrűsödik. Utoljára dobjuk bele a mogyorót, keverjünk rajta egyet, és tálalhatunk.
Nehézségi fok:
Rozsos, magos kifli
Még mindig gőzerővel folyik a keresgélés az ideális szendvicsnek való tészta után. Volt egy-két darab, amely csúfosan megbukott a vizsgán - pedig más blogjában olyan csábító volt... -, vannak használható receptek, és bár úgy tűnik, a fiam első számú favorizja a molnárka tésztájából készülő minibagett, én azért nem adom fel a reményt, hogy találok mellé másik alaptésztát is, ami nem édes. Ennek a keresgélésnek az eredménye az alábbi rozsos kifli. Melegen szenzációs, le kell teszteljem hidegen is. Mert egészségesnek egészséges, az biztos, akár a VKF mostani forduolójába is beleillene, de hogy finom is...?:) (Azt mondja az uram, finom:)
Hozzávalók:
40 dkg liszt
20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
2 evőkanál búzakorpa
2,5 dl langyos víz
0,5 dl olaj
1,5 teáskanál só
2,5 dkg friss élesztő
egy nagyobb csipet cukor
2 evőkanál lenmag
1 marék napraforgó durvára aprítva
Elkészítés:
Sok macera nincs vele, az anyagokat bekészítem a kenyérsütő üstjébe, másfél óra alatt megdagasztatom, majd lisztezett deszkára húzva bucikat formálok belőle. Azaz téglalapokat nyújtok a tésztából, melyeknek rövidebb oldala olyan hosszú, amekkorára a bucikat szeretném. Ezen oldal mentén jó szorosan felcsavarom a téglalapokat, a végeket kicsit aláhajtom, azután a sütőpapírral bélelt tepsiben hagyom még kelni fél órát. Tetejüket bevagdosom, esetleg megszórom napraforgóval, és 180 fokos gőzös sütőben pirosra sütöm őket. Akkor jó, ha az aljukat megkopogtatva kongó hangot hallok.
Nehézségi fok:
Elzászi almatorta
Nagy kedvencem ez a desszert, hosszú évek óta őrizgetem a kézzel írott receptet a dobozkámban. Olyankor szoktam elkészíteni, amikor ráérősen tudom megsütni, nem mintha nagyon macerás lenne, de valahogy ehhez az édességhez nekem mindig a lassú, kényelmes konyhai tötyörgés kapcsolódik, amikor sülés közben édesen terjeng a konyhában a tésztában lévő bor illata, elkeveredve a fantasztikus alma illattal.
Hozzávalók:
13 dkg vaj
25 dkg liszt
1 evőkanál kristálycukor
1 dl édes fehérbor
1 kg alma
2 tojás
2 dl tejföl
10 dkg cukor
reszelt citromhéj
1 teáskanál vanília kivonat
Elkészítés:
A vajat habosra keverem az egy evőkanál cukorral, majd hozzáadom a lisztet és a bort, és tésztává dolgozom össze. Ha összeállt, legalább fél órára tegyük hűtőbe. Közben hámozzuk meg az almákat, távolítsuk el a magházat, és nyolcadoljuk el őket. Tegyük őket citromos vízbe, hogy ne barnuljanak meg. Ha letelt a pihentetési idő, a tésztát nyomkodjuk bele egy sütőformába, hagyjunk neki peremet is. Az almadarabokat tegyük szorosan a tésztára, szórjuk meg egy evőkanál cukorral, és 170 fokos sütőben süssük 25 percig.
Amíg sül, keverjük ki a tojások sárgáját a 10 dkg cukorral, a tejföllel, a vanília kivonattal és a citromhéjjal, majd keverjük bele a fehérjék kemény habját. Ezt a krémet öntsük a tésztára, és süssük még 10 percig.
Káposztástészta
Itt az ideje, hogy két és fél és blogolás után írjak végre a kedvenc ételemről. Mint az már a címből kiderült, nem valami kifinomult, franciás finomság a kedvencem, nem is valami brutális hús, hanem egy tészta. Abból se valami olasz rafináltság, hanem a legegyszerűbb magyar étel, a káposztástészta. Soha nem tudnám megunni, bármikor képes vagyok megfőzni is, megeszem melegen, hidegen, bárhogyan.
23 évvel ezelőtt három hónapot töltöttem el Svájcban, családi ügyekkel egybe kötött munkából kifolyólag. Egy rokon családnál laktam és dolgoztam, a munkámhoz hozzá tartozott a főzés is. No hiszen, voltam mindössze 25 éves, négy éve voltam férjnél, de még távolról sem voltam birtokában annak a rutinnak és tudásnak, mint ma. Így aztán érdekes történetek estek meg velem - és a háziakkal - a konyhában, a legtöbb történet meglehetősen szomorú. Éppenséggel én is meglehetősen szomorú voltam ez alatt a három hónap alatt, de nagyon sokat tanultam az emberekről, no meg persze saját magamról is. No, ott és akkor történt meg, hogy egyik nap megkérdeztem a házigazdát, mit szólna, ha káposztás tésztát főznék? Egészen elképedtem, amikor meglehetős temperamentummal adta tudtomra, hogy egyáltalán nem díjazza az ötletet, mert - idézem -, ki hallott még olyat, hogy tésztát esznek káposztával???? Mondta ezt azok után, hogy édesanyja, aki egyébként francia volt, érkezésem napján zabpehely levessel és sütőben sült póréhagymával várt. Amikor azt a "levest" megláttam, akkor kellett volna sebesen hazaindulnom...:)
Nos, szóval nem dafke, de én imádom a káposztás tésztát. Így készítem:
Hozzávalók:
50 dkg jó minőségű kockatészta
1 kg káposzta
2 evőkanál kristálycukor
só, bors bőven
olaj
Elkészítés:
A káposztát a robotgép finom reszelőjével lereszelem. Ez azért praktikus, mert a káposzta ilyen finomra vágva sokkal hamarabb meg fog puhulni, mintha vaskosabb darabokban hagynám. Ha a piacon lereszelt káposztát veszek nyaranta, azt is beleteszem itthon a robotgépbe, hogy még egy kicsit megdolgozzam. Amikor lereszeltem, olajat melegítek egy széles lábasban, és két evőkanál cukrot megbarnítok az olajban. Amikor szép színe van, ráöntöm a káposztát, elkeverem, megsózom, és kezdetét veszi a párolás, sütés művelete. Addig keverem a káposztát, amíg világos aranybarna színe nem lesz. Eközben kifőzöm a tésztát, aminél nagyon fontos, hogy jó minőségűt vegyünk. Ez jelen esetben - számomra - azt jelenti, hogy a tészta sok tojással készült, és jó vékonyra van nyújtva. Amikor a káposzta már puha és gyönyörű színű, rádobom a kifőtt tésztát, alaposan átforgatom, kicsit megpirítom, alaposan megborsozom, és már tálalhatok is. Nagyon szeretek hozzá kovászos uborkát enni. És mint mondtam, hihetetlen mennyiséget vagyok képes belőle megenni:)
Nehézségi fok:
Mécsestartók
No, hogy ne csak recept legyen a blogban, megmutatom, milyen mécsestartókat készítettem azoknak, akik novemberben segítettek meggyógyítani Cafét, a Zakuszka tanya öszvérjét. Remélem, mindenkinek tetszett, aki kapott belőle, aki még nem vette át, azt kérem, jelentkezzen érte!
