Addiktív vargányás gnocchi

Na püff neki, már megint egy étel, amire egészen biztosan rá fogok kattanni...! És ez nem is lenne igazán nagy baj, ha az étel alapja nem szénhidrát lenne.

Az úgy volt, hogy reggel moessal piharcoltunk, és ahogy jöttünk-mentünk fel s alá, egy standon szembejött egy halom csodás vargánya. Az ára se volt vészes (3500.-/kg), már legalábbis ahhoz képest nem, hogy a Fehérvári úti csarnokban ennél jóval többért adják. Meg aztán nem is akartam sokat venni - sokat a ló se bír, fiam, mondaná apám -, úgyhogy megszavaztam a költségvetésből 20 dekányi gomba árát. Majd legfeljebb máshol átcsoportosítok, esetleg elvonok, ez most úgyis nagy divat.

Aztán persze nem tudtam, mit főzzek belőle, úgyhogy mi sem kézenfekvőbb, mint hogy ötletért Zsuzsához kukkantottam be. Végül aztán a hűtőben lévő gnocchi mellett voksoltam, és az biztos volt, hogy a tejszín és a bazsalikom, no meg a parmezán nem maradhat ki a műsorból. Azért az sokatmondó tény, hogy egész pánikba estem, amikor elsőre nem találtam a mélyhűtőben a parmezán készleteimet. Azon vettem észre magam, hogy már-már sokkos állapotban azt motyogom: de hát itt kell lennie, egészen biztosan emlékszem, hogy még legalább két darabnak lennie kell! Aztán persze előkerültek a sajtdarabok, úgyhogy letöröltem a verítéket a homlokomról, és nekiálltam ennek az isteni ebédnek. Alig várom, hogy az uram hazaérjen, és végre eltüntesse a maradékot, nehogy véletlenségből én tegyem ezt meg helyette...

Hozzávalók:

25 dkg vargánya megmosva, nem túl kis darabokra vágva

3 evőkanál olívaolaj

egy szűk marék friss bazsalikom

színes bors

3 dl tejszín

0,2 dl fehérbor

só

1 nagy gerezd fokhagyma

3-5 dkg reszelt parmezán

Elkészítés:

A fokhagymát finomra vágtam, és az olívaolajon megfuttattam. Ez néhány másodperc volt csupán, és a forró olajba beledobtam a gombaszeleteket, nagy lángon 3-4 percig sütöttem őket. Ekkor megsóztam, megborsoztam a gombát, ráöntöttem a bort, és szintén nagy lángon tartva a gázt hagytam, hogy a bor alkoholtartalma elpárologjon. Ekkor került a serpenyőbe a tejszín és a tekintélyes mennyiségű bors. Beforraltam a mártást, belereszeltem néhány deka parmezánt, beletépkedtem a bazsalikomot, és már készen is volt a sugo. Időközben a gnocchi is kifőtt, amit tányérba szedtem, rászedtem a tejszínes gombát, és reszkető kézzel fotóztam, gyorsan, gyorsan, hogy minél hamarabb megkóstolhassam ezt a fantasztikus, ízekben oly gazdag ételt.

Alapötlet: http://www.nosalty.hu/?q=node/1099#comments