Gazpacho

Két évvel ezelőtt már megzenésítettem a gazpachot, de ennyi idő alatt sok víz lefolyt a Dunán, a múlt héten a hátunkon is, szóval most az afterpartira kissé már szofisztikáltabban készítettem a gazpachot, mint akkor. Igyekeztem a Bűvös Szakácson olvasott metódust követni, egyetlen egy dologban változtattam, mégpedig a sherry ecet mennyiségét vettem vissza alaposan, és nekem így is határeset volt a leves savanyúsága. Vasárnapra, a szombati armageddonszerű vihar utáni lehülésben már nem volt olyan remek helye a menüsorban, de a barátaim ezt az apró bakit elnézték nekem.

Hozzávalók:

1 kg érett paradicsom

20 dkg kígyóuborka héja nélkül

1 db kápia paprika

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

15 dkg szikkadt kenyér

4 dl olívaolaj

0,5 dl sherry ecet

só

bors

Elkészítés:

A paradicsomokat meghámoztam, kimagoztam, összevágtam. Az uborkát, hagymákat, paprikát szintén összedaraboltam, beletettem egy tálba őket, a kenyeret nagyobb falatokra téptem, majd az egészet megsóztam, 2 dl olívaolajjal és 2 evőkanál sherry ecettel meglocsoltam, összekevertem, majd fóliát és fedőt téve a tálra, 24 órára deportáltam a hűtőbe.

Másnap turmixba tettem az addigra összeérett elegyet, és amikor már pépes volt, visszaöntöttem az egészet a tálba, habverővel belekevertem még két deci olajat, még 2 evőkanál sherry ecetet, borsoztam, kicsit utánasóztam, és eltöprengtem, hogy átpasszírozzam-e az amúgy erre szerintem rá nem szoruló levest. A hezitálás eredménye végül az lett, hogy elblicceltem a szűrést.  Nem érkezett óvás emiatt:)

Nehézségi fok: