Szlovák party - Juhtúrós és káposztás sztrapacska

Fogadjátok szeretettel az alábbi posztot Szú néni tollából.

Abban a megtiszteltetésben lehetett nemrég részem, hogy egy szívemnek rettentő mód kedves gasztrobloggernek főzhettem – Fakanálnak. Mikor utána felajánlotta, hogy vendégposztolhatom a menüt, tudtam, hogy ez az első és lehet legutolsó esélyem bekerülni a halhatatlanok közé. Mondhattam volna nemet?!

Olvassátok hát kedvenc szlovák receptjeim – ahogy a család odatartozó felétől: anyukámtól, nagymamámtól és a nagynénémtől tanultam.

Juhtúrós  és káposztás sztrapacska

Lehet, hogy én nem jártam eddig a megfelelő helyeken, de magyarországi étteremben még sosem ettem sztrapacskát. No ez nem azt jelenti, hogy nem rendeltem volna, de mindig nokedlit kaptam fullasztó juhtúróval megszórva, és mindenhol sajnálták a vizezett tejfölt. Így aztán mikor megkívánom, inkább magam készítem. 

Az első erőpróba a megfelelő  juhtúró beszerzése. Sajnos azt kell mondjam, hogy a magyar juhtúró  nem jó – de semmiképpen sem érhet nyomába a bryndzának. Ezért érdemes körbenézni a Tescoban, Auchanban, mert ezekben gyakran kapni szlovák juhtúrót is.

A második előkészület a finom savanyúkáposzta becserkészése. Mert a káposztás sztrapacska nem a káposztás kocka északi verziója, de nem ám! Savanyúkáposzta kell, olyan igazi, nemédes-elégsós-elégsavanyú. A Lehel téren ott hátul Katikánál kapni a tökéleteset – én mindig tőle veszem. A többi hozzávaló nem okozhat gondot, és anyagilag sem megterhelő – a sztrapacska ugyanis a földművelő parasztok étke volt (hasonlóan a pirohyhoz), ebből kifolyólag nem is egy fitnessfogás.

Hozzávalók (4 személyre)

1 kg krumpli

1 tojás

½ kávéskanál só

kb. 30 dkg finomliszt 

Juhtúróshoz:

15-20 dkg bryndza

1 tömlős natúr tejszínes sajtkrém (Medve)

1 pohár tejföl

só 

Káposztáshoz:

30 dkg savanyúkáposzta

só, bors 

15 dkg füstölt húsos szalonna

pár szál újhagyma 
 

A füstölt szalonnát vágjuk apróra, és pirítsuk ropogósra.

Közben a krumplit megpucoljuk, és turmixgéppel pépesítjük. Lehet a sajtreszelő megfelelő oldalával is próbálkozni, de egy kiló esetén is irgalmatlan izomláz lehet a vége. Régen én is úgy csináltam, de a nagymamám nemrég elárulta a titkot, márpedig ő éveken át minden szombaton ezt főzött a nagyapám kívánságára.

Ha a krumpli kész, felteszünk egy nagy lábas sós vizet főni.

A pépesített nyers krumplihoz hozzáadjuk a tojást, megsózzuk, és addig adagoljuk hozzá a lisztet, míg kelttészta állagú masszát nem kapunk.

A nokedlihez hasonlóan lobogó vízbe szaggatjuk és megfőzzük. Viszont mivel itt nyers krumpliról van szó, várjuk meg, míg a kis sztrapacsok felúsznak a felszínre, és ezután még 1-2 percig főzzük őket. A víz tetején fehér hab keletkezik – ez a krumplikeményítőtől van, ne ijedjünk meg tőle.

A kész galuskát a füstölt szalonna zsírjával keverjük össze azonnal, különben összeragad. A krumplitól kapja jellegzetes szürke színét is, ez se kedvtelenítsen el senkit. (Ennek hiányában buknak le az éttermi sztrapacskának álcázott nokedlik.)

Ha kifőtt az összes sztrapacs, a savanyúkáposzta levét nyomjuk ki, vágjuk apróra, és egy teflonedényben a szalonna felével és némi zsírral pirítsuk meg. Sózni nem kell nagyon, de bőségesen borsozzuk! Ne főzzük túl puhára; mikor szép aranybarna színe van, keverjük hozzá a kifőtt sztrapacska felét, majd amikor az egész átmelegedett, vegyük le a tűzről és tálaljuk.

A galuska másik felét teflonban kezdjük melegíteni. Morzsoljuk rá a bryndzát, nyomjuk rá a tömlős sajtkrémet, és adjuk hozzá a tejfölt. Folyamatos kevergetés közben forrósítsuk át az egészet, majd vegyük le a tűzről. A pirított szalonna maradékával és apróra vágott újhagymával tálaljuk.

Jó étvágyat! 

Folytatása következik...