Csípős húsgombóc paradicsomszószban

Mostanában súlyos kór támadott meg, a csőlátásnak egy sajátos válfaja, az úgynevezett gombóclátás. A szimptómák legsúlyosabbika, hogy amint darált húst látok, azonnal valami gombóc formájú étel receptje jelenik meg lelki szemeim előtt. Legtöbbször nem is tudok úrrá lenni e tüneten..

A legújabb roham pénteken, a kora reggeli órákban terített le. Ekkor kellett valami gyorsat összehozni vacsorára. Benéztem a hűtőbe, ahol az előző nap vásárolt darált hús kellette magát, beírtam a keresőbe a húsgombóc szót, és már ott is volt a monitoron Eszter receptje. A helyi adottságoknak megfelelően nálam tulajdonképpen nem a gombóc lett csípős, hanem a paradicsomszósz, és nem marhából készült az étel, hanem sertésből.

Hozzávalók:

50 dkg darált sertéshús

1 tojás

1 csokor petrezselyem

2 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

zsemlemorzsa

só, bors

2 mk szárított majoranna

1 mk őrölt kömény

1 tk pirospaprika

1 db zöldpaprika

40 dkg hámozott, darabolt paradicsomkonzerv

500 ml csípős paradicsomlé (dobozos)

1 dl vörösbor

olaj

Elkészítés:

A húsból, egy apróra vágott vöröshagymából, 1 gerezd fokhagymából, a fűszerekből, petrezselyemből, tojásból és szükség szerint adagolt zsemlemorzsából húsgombócokat készítettem. Egy méretes lábasban az olajon megdinszteltem a második vöröshagymát, rádobtam a zúzott fokhagymát és az apróra vágott zöldpaprikát,  adtam hozzá egy csapott teáskanál pirospaprikát, beleöntöttem az edénybe a paradicsomkonzervet és a paradicsomlevet és felforraltam. A forrásban lévő szószba óvatosan belerakosgattam a gombócokat, lefedve 45 percig fődögéltek. Amikor úgy láttam, kezd túlságosan sűrűsödni a szósz, egy-egy löttyintésnyi vörösborral higítottam. Amikor a hús megfőtt, pici sóval korrigáltam a szósz ízén. Rizzsel tálaltam.

Nehézségi fok: