Csibe konyhájában láttam meg ezt a receptet, és már vagy két hete hordozom a gondolataimban, annyira étvágygerjesztő volt a fotó. De nem volt érkezésem megsütni a pitét, mígnem elérkezett a péntek este, és én az egész heti megpróbáltatások után olyan fáradt voltam este 7-re, hogy az autóba is alig bírtam behajtogatni magam.

Ezért aztán kézenfekvőnek tűnt, hogy kiadjam a "pitére fel!" jelszót magamnak. Nem mondom, hogy amikor a tészta felső rétege hűlt a mélyhűtőben, hogy nem kívántam az egészet a fenébe, de milyen jó volt cserébe a langyos túróst majszolni úgy este 10 tájban...
Legközelebb nem szórakozom a reszeléssel, hanem a második tésztalapot is kinyújtom, ez az egyik tanulság. A másik, hogy soha többé nem teheti be a lábát a konyhámba a teszkós "túró".
Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg margarin
10 dkg porcukor
1-2 evőkanál tejföl
2 tojássárgája
1 mokkáskanál sütőpor
pici só
Töltelék:
50 dkg túró
15 dkg porcukor
1 evőkanál vaníliás pudingpor
2 db tojás szétválasztva
1 citrom reszelt héja
opcionálisan rumba áztatott mazsola
egy marék zsemlemorzsa
Elkészítés:
A hozzávalókból rugalmas tésztát gyúrunk és két részre osztjuk. Egy nem túl nagy tepsibe beleterítjük a kinyújtott alsó lapot, megszórjuk a zsemlemorzsával, majd rákenjük a tölteléket. Ehhez áttörjük a túrót, elkeverjük benne a cukrot, a tojások sárgáját, a citrom héját és a pudingport, végül a kemény habbá vert fehérjét is. Csibe receptje szerint a második adag tésztát ráreszeljük a töltelékre, én is ezt tettem most, de legközelebb azt is kinyújtom, ahogy az almáspiténél. 170 fokon, légkeveréssel 25 percig sült.
Nehézségi fok: 


Hú, istenien néz ki... meg fogom csinálni, amint leadok végre 5 kg-t... Vagy inkább mielőtt? ;)
Podruzsik, látod, erre nem is gondoltam, hogy a reszelt tetőnek ez lehet a haszna, köszönöm, hogy megosztottad.
Elan: szerintem mielőtt:)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006
Hasonló süti reszelt linzer néven a hagyományos szakácskönyvekben (Horváth Ilona) is található. Előnye, hogy a lédúsabb töltelékből a fölösleges nedvesség el tud párologni, és a tetején a reszelt tészta kicsit pirított dióra emlékeztet. Német süteményeskönyvben Reibekuchen volt a neve. A tetejére reszelt tésztát külön kell elkészíteni, úgy emlékszem, azonos súlyú liszt, vaj és porcukor (mondjuk tíz-tíz deka mindegyikből) van benne, emmi más, a tészta pedig értelemszerűen kemény lesz. A Tied is szépen megpirult, látszik a képen!