Azannya, de hisz ez egy lazannya!

Elnézést kérek a címért, a hétvégén sok időt töltöttem a férjem társaságában, és ilyenkor hajlamos engem is maga alá gyűrni az idétlen szóviccek hulláma:) Ráadásul utálom, ha a lasagne-t (ejtsd: lazannye) lazannyának mondják, viszont nem én voltam, aki a lasagne-t a családban azannyának nevezte el... Eh, bonyolult, hagyjuk!:)

Mindig nagy tartalékokat szoktam képezni száraztésztából, mert valahogy azt képzelem, ha tészta van otthon, nagy baj már nem lehet. Azonban feltűnően felszaporodtak a bontott lasagne-s dobozok a spájzban, amit nem is értek, hiszen olyan gyakran nem készítek ilyesmit, hogy ennyi maradék tésztalap legyen... Ez is a konyhai rejtélyek egyike. Így aztán a férjem többszöri jelentőségteljes "és rengeteg lasagne-nk is van" mondatának másodlagos, ám valójában nagyon is elsődleges jelentését végre megértve kitaláltam, hogy most inkább ne paradicsomos-darálthúsos legyen, hanem valami tavaszias. Spárga szóba sem jöhetett a fiam miatt (lásd még: kulináris analfabéta címszó alatt:), viszont a spenótot szereti, úgyhogy erre esett a választás.

Hozzávalók:

lasagne tészta

0,5 kg friss spenót

25 dkg tehéntúró

2 gerezd fokhagyma

só, bors

10 dkg vaj

6 dkg liszt

6 dl tej

10 dkg parmezán

1 dl tejföl

Elkészítés:

A spenótot megmostam, leszáraztam, a nedves leveleket plusz víz hozzáadása nélkül puhára pároltam, majd kihűtöttem, kinyomkodtam belőle a felesleges nedvességet. Hozzáadtam a túrót, sót, borsot, két gerezd fokhagymát, és a botmixeremmel (örvendező poszt később!:) spenótkrémet gyártottam a hozzávalókból. Megfőztem a besamel mártást, amibe beleolvasztottam a parmezán felét.

Egy tűzálló tál alját kissé kiolajoztam, belerakosgattam az első réteg száraz lasagne lapot, megkentem túrós-spenótos krémmel, leöntöttem a sajtos besamellel, majd újra tészta, újra spenót, újra besamel, végül az utolsó réteg tészta. Ezt megkentem a tejföl és a maradék parmezán keverékével, majd 180 fokos sütőben 30 percig sütöttem.

Nehézségi fok: