Születésnap Szigetmonostoron

Amíg visszafelé autóztunk a városba a napsütésben, azon gondolkoztam, hogyan lehetne átadni ennek a nyári délutánnak a hangulatát annak, aki még sosem járt a Rosinante fogadóban, sosem vett még rész Finománia főzős hétvégén, aki nem ismeri a fogadó tulajdonosait, az ott uralkodó hangulatot, Anikót, Katit és a többieket, és már előre keseregtem azon, hogy ez bizony nekem nem fog menni. Sajnos az eltelt órák alatt ez a meggyőződésem mit sem változott, ezért nem is próbálkozom hosszan a szavakkal. Beszéljenek inkább a képek arról, hogyan fogadta barátait és vendégeit az egyéves Finománia főzőiskola.

 

A farmer market első állomása Giuseppe olívaolaj bemutatója. Négyféle olajat kóstoltunk meg Giuseppe értő vezetése mellett, egyik jobb volt, mint a másik. Itt ért az első sokk: muszáj volt vásárolnom az óriási olajbogyókból, aminél jobban még soha életemben nem ettem.

Aztán sajtok, szörpök következtek... szintén nem lehetett megállni vásárlás nélkül.

Kézműves csokoládét is lehetett venni, epret mártogatni fehércsokiba... jaj...

Számomra a legemlékezetesebb a konyhában sült bagett volt, az alkalomhoz illő papírkarikával a derekán. Nemcsak ott tömtük magunkba a még langyos tésztát, de haza is hoztunk belőle, így a holnap reggel is szép lesz, bármilyen csúf idővel riogatnak is a meteorológusok.

Nem kevésbé volt fantasztikus a kakaós csiga és a túrós süti, amiket Zsolt, a séf sütött a vendégeknek. Pillekönnyű, langyos tészta porcukorral szórva... őszintén... mi kell még a boldogsághoz?

Oké, oké, egy kis bográcsgulyás tetézheti még az élményeket, ebben sem volt hiány.

A gyerekeknek kézműves foglalkozás és sütisütés volt a program, a következő gasztromán generáció már cseperedik.

Cappuccinomat szürcsölve a medence mellett azon gondolkoztam, hogy nehéz a Rosinantéban nem gasztrománnak lenni...  és talán nem is érdemes! Alighanem ezt a sok rajongó is megerősítheti, akik a mai születésnapi délutánon kiautóztak a Szentendrei-szigetre, hogy jelenlétükkel megerősítsék: szükség van ilyen családias helyekre, mint a Rosinante.

Távozáskor a vendégek kapnak a recepción egy-egy szál rózsát. Így volt ez ma is. Otthon már egész komoly gyűjtemény alakul a megszárított virágokból...

 

 

Kategóriák

csak a szám jár...

Komment

Eddig 1 komment érkezett

  1. Berregi Andrea:
    2010. 07. 01. 12:45

    Élmény volt számomra és családom számára is a Rosinante fogadóban töltött délután.
    Nyugodt, családias fészek melegét sugározza.
    Üdvözlettel: Andrea

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.





balinto 2006