Szedres-mákos muffin

Nincs semmi bajom a muffinnal, mint műfajjal. Egyszerű, ezerféleképpen variálható, szinte elronthatatlan, gyors, mi kell még? Emlékszem, amikor a Nők Lapja egy ősrégi - huszonéves - számában megtaláltam Miss Marple teasüteménye címen a receptet, kincsként őriztem.

Ma is megvan az újságkivágás, és egyszer bizonyára ki is próbálom majd. Arra is emlékszem, mikor néhány éve amerre a szem ellátott, mindenki muffint sütött, talán még én is. Akkoriban már kicsit untam, hogy nem lehet úgy elmenni vendégségbe, hogy valaki ne hozna egy szakajtónyi muffint, mindazonáltal ez a mostani darab holnap biztosan elkészül egy barátnőm névnapi bulijára. Mert ez más, mint az eddig megszokott receptek. Meg merem kockáztatni, a legfinomabb, amit valaha ebben a műfajban kóstoltam.

Hozzávalók:

4 db tojás szétválasztva

12 dkg finomliszt

8 dkg mák

8 dkg kristálycukor

4 dkg porcukor

1 mokkáskanál szódabikarbóna

8 dkg puha vaj

szeder

Elkészítés:

A tojások sárgáját fehéredésig keverem a porcukorral, majd hozzáadom a vajat, és habosra keverem a cukros sárgájával. A fehérjét a 8 dkg kristálycukorral kemény habbá verem, és a vajas masszát belekeverem. Végül a liszt-darálatlan mák-szódabikarbóna triót adom hozzá az elegyhez.

Papírkapszlikba szedem úgy, hogy a tészta csak a forma kétharmadát töltse ki, és mindegyikbe nyomok 3-3 szem szedret.

180 fokos sütőben 20 percet sült.

Isteni, ahogy a mákszemek ropognak a süteményben, a tészta textúrája sokkal könnyedebb, mint a muffinoknál megszokott. Legközelebb egy kevés reszelt citromhéjat is adok hozzá.

Papp Emese receptje a Nők Lapja Konyhából