2011. június

Nincs többé drága étterem

Nem kell többé kupon akcióra vagy a következő Torkos Csütörtökig várni azoknak, akik szívesen vacsoráznának egy divatos étteremben! A Kedvét.hu segítségével bármikor kaphatunk 30 százalékos kedvezményt akár első osztályú éttermekben is.

A napokban elindított szolgáltatás segítségével már 17 exkluzív budapesti étteremben foglalhatunk asztalt - akár egy kisebb társaság részére is – úgy, hogy a fizetéskor a számla nem terheli meg annyira pénztárcánkat. A szolgáltatás használata végtelenül egyszerű, hiszen a foglalási díj befizetése után, a vendégek automatikusan 30 százalékos kedvezményt kapnak a számla végösszegéből.

 

A Kedvét.hu elindítása azért is jó hír, mert a magyarok nagy többsége nem engedheti meg magának, hogy felsőkategóriás étterembe járjon, annak ellenére, hogy lenne igény a minőségi gasztronómiára. Ebből kiindulva született meg a Kedvét.hu ötlete, amelynek segítségével jóval kedvezőbb áron vethetjük bele magunkat az éttermek nyújtotta kulináris élvezetekbe. Nem kell tehát többé arra várni, hogy kedvenc éttermeink akciós lehetőségeket kínáljanak!


A rendszer lényege, hogy a Kedvét.hu oldalon 1500 Ft ellenében asztalt lehet foglalni a már csatlakozott éttermek bármelyikébe, így a vendégek (az egész társaság) automatikusan 30 százalék kedvezményt kapnak a teljes étel és italfogyasztásból.  A foglalás menete sem bonyolult, mindössze annyit kell tenni, hogy kiválasztjuk az éttermet, az időpontot és bankkártyás fizetéssel máris megtörtént a foglalás. Minderről természetesen egy automatikus e-mailt kap az étterem és a vendég is, így a megerősítésre sem kell várni

.

A szolgáltatás igénybevételekor nem kell semmiféle kupont magunkkal vinni és felmutatni azt a fizetéskor, így jóval diszkrétebb és gördülékenyebb a kedvezmény érvényesítése. Így könnyedén intézhetünk üzleti vacsorákat, családi ünnepeket anélkül, hogy bárki számára nyilvánvaló váljék, hogy kedvezményt vettünk igénybe. Mivel a rendszer nem kér semmiféle csatlakozási és egyéb díjat az éttermektől, így a vendégen kívül maga az étterem is jól jár.


A Kedvét.hu célja, - hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi gasztronómia és az impozáns éttermek nyújtotta élmény -  hamarosan megvalósul, hiszen egyre több étterem csatlakozik a rendszerhez. A tervek szerint az oldalon rövidesen a budapestiek mellett a vidéki éttermek is ott sorakoznak majd, hogy a Kedvét.hu biztosította kedvezmények országszerte elérhetőek legyenek.

 

A Kedvezményes Étterem foglalási rendszer ötletgazdája, Géczi Dávid szerint a kuponos vásárlók vagy a Torkos Csütörtök akciók rajongói ugyan nagyobb kedvezményben részesülhetnek, de az erőn felül kínált kedvezmények sok esetben a minőség vagy a kiszolgálás színvonalára negatív hatással vannak, így a vendégek gyakran csalódottan távoznak a kiválasztott étteremből. A Kedvét.hu rendszere ezzel szemben úgy kínál kedvezményt a vendégnek, hogy azt az étterem tulajdonosok sem érzik  megterhelőnek. Cél volt ezen felül az is, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a drágább éttermeket is.


A Kedvét.hu szolgáltatásait többek között már olyan éttermekben is igénybe vehetik a vendégek, mint a Búsuló Juhász, a Márgál Budapest, a Ristorante Krizia, az Araz, az XO Bistro vagy a Hemingway étterem.

 


A sokoldalú leveles tészta

 

Konyhai Jolly Joker. Nem állítom, hogy nálam mindig van a mélyhűtőben, de bármikor kihúz a csávából, vagy hagyja, hogy kibontakozzon a fantáziám, esetleg segítségével orvosolható a csillapíthatatlan édesség utáni vágy...

A croissant-hoz készült tészta maradékából sütöttem ezt a néhány spenótos-túrós kosárkát ebédre. Meleg szívvel ajánlom bolti tésztából is.

Hozzávalók:

1 csomag mirelit leveles tészta, vagy akár friss, ha olyat kapunk

25 dkg spenót

20 dkg tehéntúró

2 dkg vaj

2 gerezd fokhagyma

bors

 

Elkészítés:

A leveles tésztát vékonyra nyújtom, és megfelelő méretű formákat kibélelek vele. Én egy-két éve vettem egy nagyon helyes, négy lyukú formát, még sosem használtam, de most felavattam. Az ujjam begyével szorosan a forma falához nyomogattam a tésztát. Közben a spenótot megmostam, lecsepegtettem, és  a felforrósított vajon megdinszteltem. Sóztam, borsoztam, majd egy percre a túrót is beledobtam a spenóthoz, hogy kicsit megmelegedjen. Vigyázzunk, nem cél a túró gumiradírrá változtatása!

A keverékkel megtöltöttem a kosárkákat, 200 fokos sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem őket.

Nehézségi fok:


Hogyan hasznosítsuk jól az időt? Süssünk perecet!

Mert ugye az a néhány óra, amíg a croissant pihen, kel, hül, mifene, nem telik úgy, hogy ölben legyen a kezünk. Közben lehet kicsit takarítani, rendet rakni, álmodozni a nyaralásról, majd ránézni az órára, hogy tejóég, mindjárt ebédet kell adni a népeknek. Na de mit is? Volt isteni borsóleves, és született utána egy kis perec, amit Cserkénél lőttem. Köszönet érte:)

Hozzávalók:

50 dkg liszt

2,5 dl tej

2,5 dkg élesztő

1 evőkanál cukor

2 teáskanál só

3 evőkanál olaj

2 evőkanál szódabikarbóna (a főzővízbe)

 

Elkészítés:

A hozzávalókból tésztát gyúrunk. Ezt a tésztát nem kell különösebben pihentetni vagy keleszteni, így aztán elég, ha addig hevernek, amíg kb.  2 liter vizet forralunk. Beletesszük a szódabikarbónát, és amikor szelíden forr a víz, főzzük a pereceket mindkét oldalukon egy-másfél percig, majd szűrőlapáttal emeljük át egy sütőpapírral bélelt tepsire. Szórtam rájuk tökmagot, lenmagot és szezámmagot, aztán forró sütőben addig sütöttem őket, amíg ilyen szép színük nem lett. Egy teáskanál sóból, két teáskanál lisztből és némi vízből sűrű masszát kevertem, meglötyköltem vele a pereceket, és még két percig a sütőben hagytam őket.

Nehézségi fok:

 

 

 


Croissant

Íme tehát a recept, ami a Szakácsok könyvéből való.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy a croissant készítésében semmi, de semmi ördöngősség nincs, és igazából semmi másra nincs hozzá szükség, mint időre és türelemre. Slussz! Én délelőtt 11-kor kezdtem hozzá, és este 8-kor szedtem ki a sütőből a vajban tocsogó, gyönyörűségesen szép kifliket. A párizsiak egyelőre nem szerveznek tüntetést a Bastille elé, hogy az én kreálmányomat akarják enni a sajátjuk helyett, de én meg voltam vele elégedve. Legközelebb vékonyabbra fogom nyújtani a tésztát, hátha még levelesebb lesz. Mindazonáltal nagyon örülök, hogy végre nekiálltam, megcsináltam, és egyrészt a mélyhűtőben ott figyelnek a lefagyasztott maradékok, sőt, még egy darabka megformázatlan tészta is, másrészt pedig egészen biztos, hogy nem ez volt az utolsó croissant-akció a konyhámban.

Hozzávalók:

12 gr friss élesztő

3 dl langyos víz

60 dkg rétesliszt

2 teáskanál só

75 gr porcukor

3,5 dkg puha vaj

20 gr tejpor

32,5 dkg hideg vaj

1 tojás

 

Elkészítés:

Oldjuk fel az élesztőt kb. 2 dl vízben. Öntsük a lisztet, sót, cukrot, a 3,5 dkg vajat és a tejport egy tálba, adjuk hozzá az élesztős vizet, majd az anyagokat gyúrjuk tésztává. Menet közben a maradék vizet adjuk hozzá a keverékhez, és ha még szükségesnek látjuk, pótoljuk ki. (A Szakácsok könyve mindösszesen 2 dl folyadékot ír, ennyitől nem áll össze a tészta.) Jön az első pihentetés: folpackkal letakarva, szobahőmérséklet, 1-1,5 óra

 

A megkelt tésztát átgyúrjuk, és most a hűtőben pihenjen 1-1,5 órát.

Dagasszuk át újra, és tegyük a mélyhűtőbe 30 percre.

 

Felezzük el a hideg vajat. Az egyik felét most fogjuk felhasználni, a másikat tegyük vissza a hidegre. A tésztát lisztezett felületen nyújtsuk téglalappá, vastagsága kb. 5-7 mm legyen, arányaiban pedig úgy nézzen ki, hogy kb. háromszor olyan hosszú legyen a téglalapunk, mint amilyen széles. Őszintén szólva nem mértem ki vonalzóval, egy konyhakés adta a nagyjábóli mértéket. Kenjük a vajat a tészta kétharmadára. Kéz vagy spatula használata szükséges. Harmadoljuk el a tésztát úgy, hogy először az üres tésztaharmadot hajtsuk rá a többire, aztán a vajas harmadot. Három réteg tésztánk lesz, két réteg vajjal a közökben. Folpack, mélyhűtő, 30 perc. Aztán sima hűtő, 1 óra.

 

Ha letelt a pihentetési idő, ismételjük meg a tészta kinyújtását, vajjal megkenését, illetve harmadolását, valamint a 30 perc mélyhűtő, 1 óra sima hűtő procedúrát.

 

És végre elkezdődik az érdekesség, kinyújtjuk a tésztát. Lisztezett munkalapon, 3 mm vastagra (ez nem lesz olyan egyszerű, hiszen a vaj igyekszik majd kiszabadulni a rétegek közül...), ráadásul szabályos téglalappá, hiszen majd szabályos háromszögeket kell vagdosnunk. Mégpedig olyan 20 cm magas, 12 centi alapú háromszögeket. A háromszögeket az alapjuktól kezdve tekerjük fel kiflikké, tegyük őket néhány centi távolságra egymás mellé egy sütőpapírral bélelt tepsire. Hagyjuk kelni szobahőmérsékleten két órát, végül süssük őket 20 percig 230 fokra előmelegített sütőben. A hőmérsékletet vegyük vissza 190 fokra, amint betettük a kifliket sülni.

A fenti tésztamennyiségből 10 db normál méretű croissant lett, kb. 5 kicsi megformálva várja a mélyhűtőben a sütést, és hagytam egy darab tésztát megformázatlanul is, ki tudja még, mire lesz jó.

 

Nehézségi fok:

 


1000. bejegyzés

Ami persze nem ezer receptet jelent, mert szeretem a számat csak úgy magában is jártatni, ez az igazság, aki ismer, pontosan tudja. De azért egy kicsit mégis megállásra késztet. Mert ezer poszt, az mégis jó sok, nem? És mostanában többször gondolkodom ennek az egész blogolásnak az értelmén. Hogy van-e neki olyan? Meg hogy ebben az óriásira duzzadt gasztroblog folyóban lehet-e, kell-e versenyt úszni? Olyanon is töröm a fejem, hogy akarok-e én ezzel a főzős dologgal komolyabban kezdeni valamit, vagy megmarad hobbinak? Teszek lépéseket azért, hogy kicsit több legyen, mint kedvtelés, de ez nem könnyű út. Mert akármerre indulok, beleütközöm valamibe, valakibe, és én nem vagyok az a máson átlépős fajta. Szóval nehéz ez, na!

Mindazonáltal ez a recept, ami mindjárt jön, ha átverekedtétek magatokat a betűtengeren, igazán méltó darab ezrediknek. Évek óta kacérkodom vele, egyszer kipróbáltam egy expressz változatot is - nem lett jó! -, de mint mindennek, a croissant-nak is eljött az ideje az életemben. Mégpedig úgy, hogy szombaton az uramban súlyosan keresztbe állt az élet, és mindenféle simogatásokra vágyott, majd mint egy gyerek, akaratosan kijelentette: ...és croissant akarok! Hát be kell vallanom, szükség volt két napra, hogy a vágya teljesüljön, de 9 órai munkával varázsoltam neki croissant. Délelőtt 3/4 11-kor kezdtem hozzá, és most, este 8-kor sült ki. Megkóstoltam egy próbadarabot, hát mit mondjak... életveszélyes!

A recept, az elkészítés mikéntjének leírása pedig holnap várható.


Szezonja van: meggy - Meggyes pite

Bizony, elindult a meggy szezon. Ugyan még borsos áron mérik - 600 Ft körül -, ennek ellenére úgy éreztem, 60 dekát nyugodtan megvehetek, hogy a szezon első meggyes süteményét elkészítsem. Múlt héten kerti partin voltam, ahol a házigazda egy tejfölpiskótát sütött sárgabarackkal, Horváth Ilona szakácskönyvéből. Többször írtam már itt a blogon, hogy én abból a könyvből tanultam meg főzni, így teljes bizalommal ütöttem fel a 288. oldalon található receptet. Igen ám, de a másik oldalon ott hevert a meggyes pite leírása... Így aztán most azt sütöttem meg, de legközelebb kipróbálom a tejfölpiskótát is.

Hozzávalók:

20 dkg vaj

20 dkg liszt

4 tojás

15+10 dkg cukor

60 dkg kimagozott meggy

 

Elkészítés:

A puha vajat fehéredésig kevertem a 15 dkg cukor felével, majd amikor már könnyű és habos volt, egyenként belekevertem a tojások sárgáját. Közben a cukor másik felével keményre vertem a tojások fehérjét, és hozzáadtam a vajas keverékhez. Ezután a lisztet szitáltam több részletben a masszába, de azt már nem a robotgéppel kevertem el, hanem egy lyukas fakanállal, a szokásos nagy, széles mozdulatokkal, hogy minél több levegő maradjon a masszában.

Sütőpapírral bélelt tepsibe (kb.  30x25 cm) öntöttem a tésztát, tetejét elegyengettem. A kimagozott meggyet megszórtam 10 dkg cukorral, összeforgattam, majd a levétől kissé kinyomkodva a piskóta tetejére raktam őket, mindegyiket belenyomva a tésztába.

180 fokos sütőben sült úgy 25 percet. Tűpróbával ellenőrizzük, átsült-e a tészta, mielőbb kivesszük a sütőből. 10-15 percet pihentetés után szeleteltem.

 


Spárgás tagliatelle

A Good Food online kiadásában láttam meg ezt a tésztát, csak bajban voltam, mert a recept zöldbabot ír, azt az igazi zöldhüvelyűt, amit sajnos ki nem állhatok, de ha ez másként is lenne, a piacon még akkor sem kapni. Így aztán azzal gazdálkodtam, ami éppen itthon volt. Ezt IS kedvelem a Good Food receptjeiben, hogy amikor olvasom őket, szárnyra kap a fantáziám, és nem akarok mindenáron a leírt hozzávalókhoz ragaszkodni.

Hozzávalók:

40 dkg száraztészta

20 dkg spárgarügy

15 dkg zöldborsó

20 dkg újburgonya

1,5 dl pesto

parmezán forgácsok

bors

 

Elkészítés:

A krumplit meghámoztam, és mivel aprókat használtam, egyben hagytam őket. Annyi vízben, hogy a tésztának elég legyen, odatettem főni, úgy 5 percet kapott. Ekkor beledobtam a vízbe a tagliatellét, 6 percig főztem, ekkor került a fazékba a borsó és a spárga is. Újabb négy perc főzés következett, majd leszűrtem a vizet úgy, hogy kb. egy decit félretettem belőle. Egy mély tálba öntöttem a pestot, abba tettem a lecsurgatott tésztát és zöldségeket, összeforgattam őket, kicsit még sóztam, borsoztam, ráreszeltem a sajtot, és már lehetett is enni.

 

 


Szezonja van: eper

Nincs mese, én ezt az epres édességet szeretem legjobban. Pedig arcpirítóan egyszerű, villámgyors, ugyanakkor brutál jó. Egyszer ki fogom próbálni, mennyit tudok belőle egyszerre megenni, csak el ne felejtsem, hogy legyen mellettem valaki, aki értesíti majd a mentőket az adott pillanatban.

Hozzávalók 4 személyre:

5 darab habcsók (2 db tojásfehérjéből, némi cukorból és pár csepp ecetből)

40 dkg eper

néhány evőkanál porcukor

3 dl tejszín

gránátalma szirup (elhagyható)

 

Elkészítés:

A tojásfehérjéket 10 dkg cukorral keményre verjük, az utolsó fordulatoknál hozzáadunk néhány csepp ecetet. Sütőpapírral bélelt tepsire kanállal halmokat rakosgatunk a masszából, az edényt, amiben készítettük a habot, gondosan kinyaljuk. Ekkor áll be az első inzulinsokk. Már legalábbis nálam. 120-140 fokos sütőben szárítjuk a habcsókokat, közben megnézünk egy Santoriniről készült filmet, tekintettel arra, hogy három hét múlva ott tesszük tiszteletünket. Amikor a filmnek vége, konstatáljuk, hogy a habcsókok kicsit megszínesedtek, majd rántsunk egyet a vállunkon: semmi sem lehet tökéletes - kivéve Santorinit.

A tejszínt ízlés szerinti mennyiségű porcukorral verjük kemény habbá. Amíg a robotgép dolgozik, aprítsuk fel az epret, locsoljuk meg egy kevés gránátalma sziruppal, szórjuk meg egy kevés cukorral. Az időközben habbá lett tejszínhez könnyedén keverjük hozzá az epret szirupostul, tördeljük bele a habcsókokat, azt is keverjük el, de ne túl alaposan, mert roppant jól mutat a fagylaltos kehelyben, ha csíkos a krém. Igen, aki arra tippelt, hogy ezen a ponton kell az epres tejszínhabot poharakba kanalazni, jó úton járt. A halom tetejére kanalazzunk a megmaradt eperből, a tejszínhabos tálat megint takarítsuk ki, és figyelmünket koncentráljuk a második inzulin sokkra, mely sokkal határozottabb és kellemetlenebb, mint az előző volt, megéri tehát az odafigyelést. Próbáljuk meg egy kicsit hűteni az édességet, de ne keseredjünk el, ha ez nem sikerül, mert az édesség pont ugyanolyan zseniális hidegen, mint szobahőmérsékletűen. Fogyasszuk el a saját adagunkat, közben reménykedjünk, hogy a többieknek túl tömény lesz a desszert és leteszik a sajátjukat még menet közben. Ezen a ponton nem árt, ha eszünkbe jut a fogadalom, amelyet két nappal ezelőtt tettünk, ezzel párhuzamosan gondoljunk irigykedve kolléganőnkre, aki igen sok kilótól szabadult meg nemrégiben, aminek következtében brutálisan jól néz ki. Hessegessük el a gondolatot, miszerint az Eton mess is brutálisan jól néz ki. Élvezzük ki a krém utolsó falatkáit, egészen komolyan haragudjunk meg magunkra, amikor felötlik, hogy van még eper is, tejszín is, mi lenne, ha készítenénk még egy adagot. Ez már tényleg nem járja! Különben is, hasnyálmirigyünk ekkor már elkeseredetten termeli az inzulint, itt az ideje megkönnyíteni a dolgát, és kényelmesen elheverni a kanapén.

 


« 2011. május 2011. július »

balinto 2006