Aki olvas egy ideje, tudja, hogy nem vagyok egy nagy hal fan. De a friss, fehér húsú, semleges ízű halakat azért megeszem, ráadásul szeretem azt enni egy-egy helyen, ami a helyi specialitás. És mi más lehetne jellemzőbb egy tengerrel rendelkező országra, mint a hal? Mi így ettük a seabass-t (tengeri sügér):
A fantasztikus halat itt ettük, nyugodt szívvel ajánlom bárkinek a helyet: http://noname-santorini.gr/
Kóstoltunk még naphalat is, isteni volt. Olyannyira, hogy kétszer is ezt választottuk vacsorának. Amikor megkérdeztem a pincért, hogy a hal friss-e, vagy fagyasztott, vérig sértettem. Pedig csak az idegenvezetőnk információját akartam lecsekkolni, aki azt állította, mondhatnak bármit a parti pincérek, itt a legtöbb hal fagyasztott. Innen üzenem: kedves László, tévedett!

A kedvenc éttermi képem.


No, még ezt se mondta senki, hogy egy gyermek étvágyával rendelkezem:D Nekem elég volt, sőt, ha jól emlékszem, tán két falatot meg is hagytam. 35 fokban azért kevesebb kell... legalábbis nekem. Örülök, hogy erre jártál!
És suól a buzuki... hogy ez hogy hiányzik?! Most döbbentem rá. :)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
balinto 2006
Már ne haragudj, de ez a hal a sült krumplival egy gyermeknek is kevés... persze ha adnak hat adagot, akkor tán jól is lehetne lakni vele! :-D