Szezonja van: Kajszibarackos-meggyes buckle

Hétfőn piacra menni egyik álmoskönyv szerint sem jelent jót. De nemcsak Krúdy figyelne összevont szemöldökkel, én is pontosan tudom, hogy hétfői napon a piac halott. De nem volt mese, menni kellett, mert tököt kellett vennem, ha törik, ha szakad. Ez mondjuk sikerült is, de az a tervem, hogy kellemesen puha, zamatos, lédús sárgabarackot vegyek, nem vált valóra. Málnát végképp nem kaptam, ezért aztán kicsit változtattam Mary Cadogan receptjén. Legközelebb elhagyom a tetejéről a "morzsát", egyszerűen nincs jelentősége, sem ízben, sem állagban nem teszi rafináltabbá a süteményt. No nem mintha nagy macera lett volna beledobálni a hozzávalókat a chopperbe... És ha valaki tudja, mi az a buckle, ne habozzon megosztani az információt!

Hozzávalók a tetejére:

3 dkg vaj

2 teáskanál liszt

2 teáskanál barna cukor

A tésztához:

18 dkg liszt

2 teáskanál sütőpor

20 dkg puha vaj

2 teáskanál őrölt fahéj

15 dkg kristálycukor

3 tojás

2 teáskanál vanília kivonat

25 dkg magozott meggy

6 közepes darab sárgabarack

Elkészítés:

A morzsához késes aprítóban összedolgozzuk a lisztet, cukrot, vajat, félretesszük a keveréket. A többi hozzávalóból tésztát keverünk, és egy 23x23 cm-es sütőformába, melyet kivajaztunk és kiliszteztünk, beleöntjük a keverék felét. Rádobáljuk a magozott meggyet és az apróra vágott sárgabarackot, majd a maradék tésztát a tetejére kanalazzuk. Megszórjuk a lisztes, vajas cukorral, és 180 fokra előmelegített sütőben 45-50 percig (illetve tűpróbáig) sütjük a süteményt. A gyümölcsök csodálatosan puhává teszik a tésztát, no persze a 20 dkg vaj sem fölöslegesen van benne...