
Új kezdeményezés a jótékonysági palettán: már nemcsak süteményekkel és gasztro felajánlásokkal lehet támogatást szerezni a SoSe Alapítvány aktuális támogatottjainak, hanem most először kézműves alkotók munkáinak megvásárlásával is.
Személy szerint nagyon drukkoltam, hogy létrejöjjön ez a mostani akció, és boldog voltam, amikor a szervezők felkértek a részvételre. Mindig örömmel állok a jó ügyek mellé, de amikor a segítséget és a kreativitást össze lehet hozni, dupla az örömöm.
Ezért aztán felajánlok egy általam készített tiffany lámpát a Salsa Vita Alapítvány javára. Tombolajegyeket lehet vásárolni, egyenként ezer forintos értékben. A sorjegyet megvásárlók között sorsolják majd ki azt a szerencsés nyertest, aki hozzájuthat a lámpához, vagy bármelyik más felajánlott tárgyhoz.
Az akció pontos részleteit a www.sok-kicsi.hu oldalon olvashatjátok.
Íme, a lámpa. Nem hivalkodó, nem tolakodó, de meleg fényű, barátságos darab. Kedvenc üvegeimből készült: bézs, sárga, narancssárga és piros színek lobbannak fel, amikor felkapcsolom a lámpát. Ha tetszik, vásárolj tombolát, és bízz abban, hogy te nyered meg a lámpát.


És itt, a poszt végén engedtessék meg nekem egy magánjellegű megjegyzés. Ma vagyok 50 éves. Az elmúlt napokban, amíg ezen a lámpán dolgoztam, sok órát töltöttem egyedül a műhelyben, volt időm átgondolni, kiértékelni az életemet, elmerengeni azon a sok-sok örömön és boldogságon, amiben idáig részem volt az életemben. Nagyon szerencsés vagyok: a gyerekeim egészségesek, nem szorulnak alapítványok támogatására ahhoz, hogy munkát találjanak, vagy éppen fejlesztő eszközökhöz jussanak, és ezért nem tudok elég sokszor hálát adni a sorsnak. Én azzal tudok hozzájárulni a jó ügyhöz, hogy elkészítek egy üvegképet, egy lámpát, és árverésre bocsátom. Ha te megteheted, hogy sorsjegyet vásárolsz, kérlek, ne habozz!
Köszönöm.


Vasárnap lezárult számomra a Sok kicsi 2010-es akciója azzal, hogy teljesítettem a felajánlást, vagyis két napig én szállítottam házhoz egy családnak az ebédet és vacsorát, no meg a vasárnapi reggelit.
Sok agyalás előzte meg a levél megírását, amiben elküldtem Editnek, milyen ételekből választhatnak. Mert több kritériumnak is meg kellett felelnem - minden legyen friss, valamelyest elő lehessen rá készülni, ne legyen frissensült, mert az kiábrándító, ha nem forrón kerül az asztalra, gyerekbarát legyen, stb. stb. -, és hiába próbáltam volna ki új ízeket, új ételeket, meggyőztem magam, hogy erre nem ez a legjobb alkalom. Mert ugye mi van akkor, ha nem sikerül valami? Az nagyon csúnya lebőgés, azt meg igazán nem szerettem volna.
Így aztán hét közepén bevásároltam, adtam időt a henteseknek, hogy a legszebb húst rakják ki a pultba, amit aztán megveszek, ne legyen muszáj megelégednem az "ez van, ezt kell szeretni" variációval. A menüt már korábban közzétettem, kettőt kellett rajta változtatnom, a paradicsomlevest lecserélni pórékrémlevesre, és a panna cottát jobbnak találtam Hófehérkére váltani.
Aztán pénteken este odatettem főni a slow cooker-be a marharagut, megsütöttem az almás pitét, szombaton elkészült a többi szombati étel is, megsült a kalács vasárnapra, vasárnap délelőtt pedig elkészült a kacsacomb, párolt káposzta, és a többi.
Edit készített néhány fotót is, köszönet érte!:)




No kérem, összeállt a Sok kicsi 2010-es akciójában felajánlott hétvégi házhoz szállításom menüje. Így néz ki. Szerintetek fogok unatkozni?:)))
szombat ebéd:
Minestrone idényzöldségekből
Pulykamell koszorú krumplipürével
Narancsos-mákos panna cotta
szombat vacsora:
Marha casserole Gordon Ramsay-től
vasárnap reggeli:
foszlós kalács házi lekvárokkal és rokfort krémmel
vasárnap ebéd:
Andalúz paradicsomleves
Konfitált kacsacomb párolt lilakáposztával
Almás pite (esetleg tiramisu ha van gyerekbarát változat)
vasárnap vacsora:

Tekintve, hogy december elseje van - esik is a hó becsületesen:) -, megkezdődött a Sok kicsi-ben a tombolavásárlás, és ez az időszak 14-ig tart. Tombolára fel, kedves barátaim, hadd legyen karácsonya idén néhány Hajdú-Bihari gyereknek...

"Az áram tehát a világítás miatt fontos. És még valami miatt. Az a televízió. Az mindenütt megtalálható. Ott is, ahol semmi sincs. Az sem baj, ha nem színes. Furcsa látványt adnak a düledező házakon a parabola-antennák tányérjai… De az mindenhol megvan. Annak muszáj lennie. Ez az egyetlen dolog, ami szórakozást jelenthet. Nem, ennél több. Ez minden. Az esti program, a téma a beszélgetésekhez, a kapocs egy más világhoz, a modern kor jelenléte, a pontos idő, a tevékenységek szervezője, stb. Minden. Egész nap be van kapcsolva. Ennek hiányát tragédiaként élik meg. Ha valahol elromlik, rögtön szereznek másikat. Ha kell, kölcsönkérnek mástól, van, ahol kettő is van, vagy próbálják javítani, esetleg használtan gyorsan venni másikat. Esténként a házakban csak a televíziók fénye világít. A lámpán spórolnak, fölöslegesen nem ég. Fénynek elég az, amit a tv ad. Mert az mindent ad. ... Akik nyomorban élnek, azok nagyon fontosnak érzik, hogy legyen. Mert sokat megmutat abból, ami nincs. Abból, ami elérhetetlen. Ott, bent, a házakban. És ettől kicsit olyan, mintha az is ott lenne. Mintha nekik is lenne. Mintha ők is részesei lennének."
Részlet L. Ritók Nóra A nyomor széle című blogjából
Nóra a blogban egy helyütt azt írja, a segítség nem lehet kampányszerű. Igaza van ebben, és egy kicsit még sincs. Mert a kampányszerű segítség is sokat lendíthet egy-egy család napjain, könnyebbé tehet néhány órát számukra. És ha ez igaz, akkor már van, volt értelme.
Az aktuális Sok kicsi... akció (de nehezen írom le a fentiek fényében ezt a szót...) a mélyszegénységben élő Hajdú-Bihar megyei családokon szeretne segíteni. A megmozdulás történetéről, céljáról, lebonyolításáról a http://sok-kicsi.hu oldalon lehet olvasni. Hozzájárulásokat gyűjtünk oly módon, hogy 15 blogger és 15 cég különböző felajánlásokat tesz, melyekre a gyűjtésben részt venni kívánók ezer forintos tombola jegyeket vásárolhatnak, annyit, amennyit pénztárcájuk enged. De a pontos részletekről itt mindent elolvashattok, nálam biztosan precízebben fogalmazták meg a Sok kicsi hivatalos oldalán.
De mivel sok beszédnek sok az alja, lássuk, miért is írtam ezt a posztot valójában? Nyilván már mindenki sejti, hogy én is egyike vagyok a 15 bloggernek, akik segíteni szeretnének felajánlásukkal. Tavaly egy üvegképet és egy Best of Fakanál válogatást nyert Zsuzsa.

A kép forrása: www.art.com
Idén pedig felajánlok egy hétvégi házhoz szállítós menüt annak, aki az eseményre tombolajegyet vesz. Azon a (januári) hétvégén én főzök rá és párjára, és hogy a kényelme teljes legyen, házhoz is szállítom az ételt. Kap majd egy listát, amikből ő maga válogathatja össze szombat-vasárnapi ebédjét és vacsoráját, no meg a vasárnapi reggelit. A szállítás módját pedig majd megbeszéljük, leegyeztetjük. A dolog természetéből adódóan sajnos csak budapesti nyertessel tudok együttműködni, vagy abban az esetben, ha vidéki az illető, és hajlandó eljönni Pestre az étel csomagért, hát állok a feladat elébe!:)
Kérem, aki teheti, vásároljon tombolákat, minden program érdekes és értékes, de ami még ennél is fontosabb, hogy a pénz olyan helyre kerül, ahol szó szerint életet menthet.

balinto 2006