Juhtúrós pogácsa

Házibulira készítettem Horváth Ilona klasszikusát. Ebben a receptben sem csalódtam, bár arról nem tudok nyilatkozni, milyen a minősége mondjuk másnaposan. Gyorsan elkészült, gyorsan elfogyott.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

25 dkg vaj vagy margarin

25 dkg juhtúró

2 tojás sárgája

só ízlés szerint, de 1 kávéskanálnyi legalább

3 dkg élesztő

0,5 dl langyos tej

 

Elkészítés:

A lisztet elmorzsoltam a margarinnal, hozzáadtam a túrót, azzal is eldolgoztam, végül a langyos tejben megfuttatott élesztő és a tojások sárgája került a tésztába. A sót legutoljára gyúrtam bele, időnként megkóstolva a tésztát, elég sós-e már. Langyos helyen hagytam kelni bő egy órát, majd 2 cm vastagra nyújtottam, tetejét lekentem egy kis tejjel higított tojássárgájával, megszórtam reszelt sajttal, szezámmaggal, lenmaggal. Apró, 3 cm-es szaggatóval formáztam meg, és 180 fokos sütőben sütöttem nem túl sötétre.

 

Sós-sajtos rudacska

Azt kérdezte a fiam, miközben gyúrtam a tésztát, hogy mi a különbség a különböző sós-sajtos sütemények között, és én csak annyit tudtam neki mondani, hogy bár igen sok nagyon hasonlít egymáshoz, azért az összetevők arányában mégis eltérnek. Arra nemigen tudtam választ adni, hogy akkor miért használunk mindig más receptet, ha már egy bevált és működik:) Ezt a sós pálcikát Moha és Sáfrány blogján találtam, tulajdonképpen a szép fotó keltette fel a figyelmemet. De a recept is megér egy misét: rém egyszerű az összeállítása, én a Moulinex robotgépem késes aprítóját használtam az összeállításhoz, még csak a kezem se nagyon lett vajas, mire elkészült. És ez bizony fontos szempont akkor, amikor K. esküvőjére választom ki a majd elkészítésre kerülő darabokat.

 

Hozzávalók egy nagy gáztepsinyi adaghoz:

25 dkg liszt

13 dkg hideg vaj

1 dl joghurt

2 teáskanál só

10 dkg reszelt ementáli (érdemes ezt használni karakteres íze miatt)

a tetejére a megkenéshez 1 tojássárgája

Elkészítés:

Én mindent beleöntöttem a robotgépbe, megforgattam az alapanyagokat. Láttam, hogy nem elég nedves a tészta, ezért öntöttem még hozzá talán 2-3 evőkanál vizet (a joghurtos pohárba öntöttem, gyakorlatilag kimostam vele azt:), és a gép szépségesen tésztalabdát gyártott belőle. Egy éjszakát pihent a hűtőben a tészta, másnap pedig 3 milliméteres, kisarasznyi rudakra vágtam, tetejét tojással kentem le, és 180 fokos sütőben 20 percig sütöttem.

 

Esküvő - pogácsa

Az igazat megvallva, amikor elolvastam a facebookon K. üzenetét, leesett az állam. Azt kérdezte ugyanis, elvállalnám, hogy augusztus végi esküvőjére én sütöm a sós süteményeket? Mert ilyen vagyok: nagyon akarok valamit, és amikor a kívánságaim elkezdenek teljesülni, tátom a számat, hogy nahát, tényleg??? Nem volt kérdéses, hogy igent mondok, ezért egy nagyon jó fagyi mellett leültünk megbeszélni a teendőket. Hogy mi tartott ezen csaknem három órát, azt ne kérdezzétek...:)

Így aztán elkezdtem ötleteket gyűjteni, recepteket keresgélni, fejben logisztikázni, tervezni. Az egészen bizonyos, hogy pogácsa készülni fog, hiszen azt ugye mindenki szereti. Mohakonyha ötlete alapján jutottam el Ízbolygó túrós pogácsájáig, és mondhatom, megtaláltam benne a tuti esküvői résztvevőt. Köszönet érte!

Hozzávalók:

60 dkg liszt

50 dkg túró

40 dkg olvasztott, kihűtött vaj

2 tojás

3 dkg friss élesztő, 0,5 dl langyos tejben feloldva

1 csapott evőkanál só

1 tojás a tetejére

Elkészítés:

Az alapanyagokat összegyúrtam, folpackkal letakarva pihent a hűtőben fél órát. Utána erősen lisztezett felületen ujjnyi vastag téglalapra nyújtottam, majd a pogácsák lekenésére szánt tojásból kicsit elvéve megkentem a tészta felét. Ráhajtottam a másik felét, végül két ujjnyi vastagra nyújtottam a tésztát. Apró pogácsaszaggatóval kiszaggattam, a maradék tojással lekentem a tetejüket, és szezám-, illetve lenmaggal szórtam őket. 200 fokra előmelegített sütőben sültek. Vigyázzunk, ne süssük túl, ne szárítsuk ki a pogácsákat.

 

Dupla kukoricás muffin

Szeretem, ha egy étel az, aminek látszik. (Tudom, ez ma már nem túl korszerű hozzáállás.) Viszont tipikusnál is tipikusabb iker személyiségem miatt szeretem, ha egy étel nem az, aminek látszik. Ez a muffin ennek a második kritériumnak felel meg remekül. Mert a muffin nem olyan rég hódított teret kis hazánkban, és viszonylag kevesen készítik sósan. Ez egy sós változat, remek körete lehet akár húsoknak is, de simán el tudom képzelni tepsiben sütve, amilyen lapos kenyér formátumban is.

Hozzávalók:

15 dkg liszt

15 dkg kukoricadara

2 db tojás (csak egyet használtam, de elég volt)

2 teáskanál sütőpor

1 teáskanál só

2x130 ml joghurt

1 dl tej

8 dkg vaj

egy kis vöröshagyma

fél doboz kukoricakonzerv

5 dkg cheddar sajt reszelve

bors

 

Elkészítés:

A vajat megolvasztottam, az apróra vágott vöröshagymát és a kukoricát megdinszteltem rajta, majd félretettem kicsit hűlni.

Egy edényben összekevertem a liszteket, sót, sütőport, sajtot, egy másikban a tojást, joghurtot és tejet, majd ezeket beleöntöttem a lisztes keverékbe. Utánaküldtem a vajas-zöldséges keveréket, néhány mozdulattal elvegyítettem a száraz és nedves anyagokat.

Kibéleltem egy muffinformát papírral, színültig töltöttem a mélyedéseket a tésztával.

180 fokon 25 percig sültek a muffinok.

 

Krumplis pogácsa

Szombaton a fiam házibulit hirdetett, ez a pogácsa volt az egyik, amit készítettem a vendégeknek.

Hozzávalók:

1 kg liszt

2 dl langyos tej

5 dkg friss élesztő

1 tojás

2 dl tejföl

5 szem héjában főtt, melegen áttört burgonya

1 evőkanál só

Elkészítés:

A langyos tejben egy kiskanál cukorral megfuttattam az élesztőt. Amíg az felfutott, egy tálba öntöttem a lisztet, tojást, sót, az áttört, kihűtött krumplit és a tejfölt. Hozzáadtam a tejet, és a tésztát alaposan kidolgoztam, meggyúrtam. Kb. egy órát kelt letakarva, meleg helyen, majd a tésztát olyan vastagra nyújtottam, amilyen magas pogácsákat akartam végeredményként kapni. A tészta tetejét bevagdostam, megkentem tojás sárgájával, kis pogácsaszaggatóval kiszúrtam, és 180 fokos sütőben pirosra sütöttem a pogácsákat.

 

Szezámos keksz

A Facebookon figyeltem fel a receptre, Rita tette közzé, és őszintén szólva nemigen tudtam, mi az a szezámsó és kalciton, amiről a recept szól. Aztán a Múzeum körúti Bio ABC-ben még a két szó is kiment a fejemből (lássuk be, a szezámsó tök bonyolult szóösszetétel... a kalcitonnak pedig kölcsönöztem egy magam alkotta, nyakatekert nevet), de a rutinos, sokat látott eladók még így is kitalálták, mit szeretnék tulajdonképpen vásárolni.

Annyit változtattam a recepten, hogy egyszerű fehér liszttel sütöttem, és mivel lusta voltam kinyújtani, vagdosni, gombócokat gyártottam a tésztából, kicsit ellapítottam őket, és kész. A felét sütöttem meg most, a másik felét lefagyasztottam, meglátjuk, felolvasztáskor hogy működik. Nagyon kellemes aprósütemény tea, kávé mellé.

Hozzávalók:

40 dkg liszt

25 dkg vaj

15 dkg szezámsó

5 dkg kalciton

5 dkg reszelt sajt

3-4 evőkanál tejföl

1 cs sütőpor

Elkészítés:

A hozzávalókból tésztát gyúrtam (legjözelebb még egy kis sót adok hozzá), gombócokat gömbölygettem belőle, megszórtam szezámmaggal, lenmaggal, 180 fokos sütőben 25 percet sütöttem.

 

Sajtos stangli szilveszterre

Nos, egyrészt a rohamosan csökkenő látogatottság növelésére:), másrészt pedig gyorssegítségként álljon itt a világ legegyszerűbb sós süteményének receptje. Ennek most az ad különös jelentőséget, hogy a fiam gyúrta össze, tekintve, hogy nekem még mindig sok a munkám, ő pedig téli szünet lévén meglehetősen ráér, ráadásul ő viszi szilveszteri buliba, ezért úgy gondoltam, simán meg tudja csinálni írásos útmutatásom alapján. S lőn, remekül sikerült!

Ezzel kívánok minden kedves rendszeres olvasómnak, betévedő receptkeresőnek, rokonnak és barátnak, valamint üzletfélnek nagyon boldog új évet, nekik is, amint magamnak, sokkal jobbat, mint a 2009-es év volt...

Hozzávalók:

50 dkg liszt

50 dkg tehéntúró

50 dkg margarin

1,5 evőkanál só

1 tojás a sütemény tetejének megkenéséhez

díszítéshez reszelt sajt, szezámmag, mák, lenmag, stb.

 

Elkészítés:

A tésztához valókat alaposan összegyúrjuk, kidolgozzuk, majd folpackba csomagolva egy éjszakán át pihentetjük. Ez  a fázis el is maradhat, de az biztos, hogy pihentetés után sokkal finomabb lesz a stangli.

1 centi vastagra nyújtjuk a tésztát, megkenjük a tojással, megszórjuk sajttal, magokkal, tetszés szerint. Derelyevágóval csíkokra szabdaljuk, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és 180 fokos sütőben pirosra sütjük. Vigyázzunk, ne süssük túl, amikor kivesszük a sütőből, inkább legyen az az érzésünk, hogy még nincs teljesen kész a tészta. Ne barnítsuk meg, mert akkor kiszárad.

 

Vajas pogácsa

A fiam vagy két hete emlegeti, hogy milyen régen sütöttem pogácsát, és hogy ő mennyire boldog lenne, ha ezen a gyakorlaton változtatnék.  Miután délután vendégségbe készültem, ahová az almás süteményt vittem, gondoltam, egy felfordulással, sütő begyújtással a pogácsa is elkészül. A receptet nagyon tudom ajánlani, isteni finom pogácsa lett a végeredmény, amely még ma, másnaposan is puha, élvezhető.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

50 dkg áttört tehéntúró

40 dkg vaj

2 tojássárgája

1egész tojás

3 dkg élesztő

1 evőkanál só

a szóráshoz reszelt sajt

 

Elkészítés:

A lisztet tálba öntöm, rámorzsolom a túrót, a vajat, a 2 tojás sárgját, az élesztőt is belemorzsolom, megsózom, majd homogén tésztát gyúrok, majd folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe teszem. Ha kipihente magát, lisztezett deszkán 2 mm vastagra nyújtom - szép nagy darab lesz -, és a felvert egész tojással vékonyan lekenem a felületét, majd félbehajtom  a tésztát. Elforgatom 90 fokkal, és pihentetés nélkül újra kinyújtom, ekkor már nem kell annyira vékonyra, mint első alkalommal, újra lekenem tojással, megint félbehajtom. Ekkor a tészta kb. ujjnyi vastag. Apró pogácsaszaggatóval kiszaggatom, tetejét a maradék tojással lekenem, megszórom sajttal, és 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a teteje megszinesedik. Ne süssük túl, ne szárítsuk ki, úgy nem finom.

Nehézségi fok:

 

Medvehagymás, tökmagos pogácsa

Az idén valahogy elkerült a medvehagyma, látni láttam ugyan a piacon, csak sose volt érkezésem venni is belőle, ámde pénteken azt mondtam magamnak: egy életem, egy halálom, megveszem, hétvégén csak lesz annyi időm, hogy fel is dolgozzam! Azt hiszem, a legjobb formációban hívtam életre, ami csak elképzelhető. A tegnapi társasjáték partin elsöprő sikert arattam vele.

 

Hozzávalók:

50 dkg liszt

25 dkg margarin

2 tojássárgája

1 dl tejföl

1 dl tej

3 dkg élesztő

2-3 teáskanál só

1 dkg cukor

egy marék tökmag

egy marék medvehagyma apróra vágva

 

Elkészítés:

A tejet a cukorral meglangyosítottam, beletördeltem az élesztőt, néhány perc alatt felfuttattam. Közben a lisztet a margarinnal elmorzsoltam, hozzáadtam a tojást, sót, majd az élesztős tejet, összedolgoztam. A tejfölt apránként adtam a tésztához, nehogy túl lágy legyen, de kellett bele mind. Végül a tökmagot gyúrtam bele a tésztába. 20 percig pihentettem, majd 3-4 centi vastagra kinyújtottam a tésztát, és az apróra vágott medvehagyma felét elszórtam rajta. Ezután félbehajtottam, kinyújtottam. Megint pihenő következett, szintén 20 perc, és a műveletet megismételtem: medvehagyma rászór, félbehajt, kinyújt, pihentet.

A tészta tetejét késsel berácsoztam, a teljes tojásmennyiségből elcsent, tejjel higított sárgájával megkentem, unikumos pohárral kiszaggattam (a múlt héten összeszedtem az összes kiszúró formámat, akkurátusan egy dobozva - vagy valami hasonlóba - pakoltam, és olyan gondosan elraktam, hogy halvány segédfogalmam sincs, merre lehet....) , a tepsiben még hagytam egy keveset pihenni, majd 180 fokos sütőben 20 perc alatt világosra sütöttem. (Legközelebb a medvehagymát ollóval fogom igen alaposan igen kicsikre vágni, mert szaggatáskor igen macerás a nagyobb leveleket kezelni.) 

Nehézségi fok: 

 

Szilveszterre még elkészül

Az alábbi sós sütemény igen ideális szilveszter éjszakára, mivel elég sok zsírt tartalmaz, az alkoholt szépen munkára készteti, nem hagyja - olyan könnyen - a fejünkbe szállni. Gyorsan megvan, még most is érdemes nekiállni. A mennyiségek többszörözhetők, az alapadagból egy tepsinyi sós rúd lesz.

Hozzávalók:

21 dkg liszt

15 dkg reszelt ementáli (Pannónia) sajt

6 evőkanál tejföl

só

15 dkg margarin

a tetejére 1 tojás

 

Elkészítés:

A hozzávalókból tésztát készítünk, majd lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra nyújtjuk. Tetszés szerinti formákat szaggatunk belőlük, tetejüket tojással lekenjük, és szezámmaggal, mákkal, köménnyel, vagy lenmaggal szórjuk. 200 fokos sütőben úgy 10 percig sütjük, vagy amíg az alja gusztusos-pirosas nem lesz.  

Stilton sajtos keksz

 

 

Ember tervez,  a megrendelők  végeznek. És miután ez örökérvényű igazság az én életemben  karácsony táján legalábbis, így elmaradt egyrészt az angyalkás GBT-n való részvételem is, meg az advent harmadik vasárnapjára tervezett aprósütemény elkészítése is. Ma azonban volt tíz szabad percem, így összeütöttem a kekszet, amelynek receptjét a múlt héten kaptam a hugomtól*, és azóta macerálja a fantáziámat. Nem a hugom, a keksz. Nagyon érdekes sós ropogtatnivaló lett az alapanyagokból, érdemes kipróbálni, azoknak mindenképpen, akik nem idegenkednek az illatos sajtok jelenlététől a konyhájukban. Mert illat, az lesz, ezt garantálom!:)

Hozzávalók:

10 dkg liszt

1 evőkanál mustár

frissen őrölt bors

1 evőkanál darált mák

1 evőkanál kukoricagríz

10 dkg Stilton sajt (vagy más kéksajt)

8 dkg vaj

 

Elkészítés:

Az anyagokat összekevertem, a Stilton apró kockákra vágtam, úgy tettem a tésztába. Először finomkodtam egy kicsit, és megpróbáltam villával egyneművé tenni a cuccot, de hamar beláttam, hogy ebből így nem lesz semmi, úgyhogy sajtszag ide, sajtszag oda, kénytelen voltam a legjobb szerszámot, a kezemet igénybe venni. A tészta pillanatok alatt összeáll, a szag jóval több pillanat alatt távozik majd a kezünkről:) Tetszőleges átmérőjű hengert formáljunk a masszából, 5 mm vastag szeleteket vágjunk belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsire ültessük a korongokat. 180 fokos sütőben 10 percet hagytam őket sülni. 

Jó állagú keksz lett belőle, mert a mák is, a gríz is ad neki egy kellemes, ropogós textúrát, a sajt íze pedig - számomra - ellenállhatatlanul érvényesül. Legközelebb kisebb korongokat fogok vágni, akkor több kekszem lesz.

 

* a recept Mirelle blogjából való, épp egy éve tette közzé, de erről csak most értesültem.

 

Nehézségi fok: hát, ezzel talán nem is szégyeníteném meg Gordont, olyan könnyű

Hajtogatott krumplis pogácsa

Tartozom egy vallomással: van nekem egy perverzióm. Nevezetesen azt veszem észre magamon, hogy minél melegebb van odakint, én annál jobban vágyom olyan ételekre, amikhez feltétlenül be kell indítani a sütőt. Mindegy, hogy mi az, rakott zöldség, sült csirke vagy meggyes pite, nekem sütnöm kell, és ilyenkor az sem érdekel, hogy esetenként 30-32 fok lesz a konyhában. A tegnapit nevezhetjük még határesetnek, hiszen nincs napok óta tartó hőség, vagyis a falak még nem melegedtek át teljesen, esténként van alkalmuk kihülni, én a megszokott módon sütni akartam. Annyit tudok felhozni mentségemre, hogy tegnapról maradt egy adagnyi petrezselymes krumpli, amit egyszerűen nem volt szivem kidobni. Ez képezte az alapját a hajtogatott krumplis pogácsának. (Azt már el se merem mondani, hogy hajnalban, álmomból ébredve jött a gondolat, hogy a maradékból pogácsa lesz, mert teljesen idiótának fogtok tartani.)

 

 

Hozzávalók:

25 dkg héjában főtt, hámozott, áttört krumpli

25 dkg liszt

25 dkg margarin

1 púpos teáskanál só

3 dkg élesztő

2 tojás sárgája

1 dl tejföl

a tészta megkenéséhez 1 tojássárgája

 

Elkészítés:

Ha nem maradékból készül a pogácsa, főzzük meg héjában a burgonyát, hámozzuk meg, és még melegen törjük át, majd hagyjuk kihülni. A lisztet morzsoljuk el a margarinnal és az élesztővel, tegyük hozzá a tojások sárgáját, a krumplit és a sót, végül pedig annyi tejfölt, hogy rugalmas tésztát kapjunk. (Nekem most - lévén szó újkrumpliról - jóval több lisztre és kevesebb, talán kanálnyi tejfölre volt szükségem .) Letakarva kelesszük fél órát. Ezután lisztezett deszkán nyújtsuk ki négyzet alakúra, és hajtogassuk a következőképpen: harmadolással alulról fölfelé, majd felülről lefelé hajtsuk egymásra a részeket, aztán a bal oldali harmadot a tetejére, a jobb oldalit a tészta aljára hajtsuk. Takarjuk le, kelesszük fél órán át. Ezt cselekedjük meg még kétszer, és a harmadik hajtogatás után nyújtsuk ki a tésztát kb. 3-4 centi vastagra. Kenjük le a  a tojássárgájával, éles késsel haránt irányban irdaljuk be a tetejét, és közepes pogácsaszaggatóval szaggassuk ki. Sütőpapírral bélelt tepsin előmelegített 180 fokos sütőben süssük pirosra. Nem szabad nagyon barnára sütni, mert kiszárad.

Ez a tészta remek sör- illetve borkorcsolya, természetesen langyosan a legfinomabb.

 

Nehézségi fok:

 

Házmester stangli

A recept az uram kolléganőjétől származik, aki azzal a széljegyzettel adta át, hogy finom is, egyszerű is, olyannyira, hogy még neki is sikerült elkészítenie:) Mindkét állítás igaz, úgyhogy azt hiszem, állandó vendégváró priccpraccpruccá fog ez nálunk válni, és ha kedves vendégek jönnek, a kedvükért még tán sót is fogok a tésztába tenni... Szigorúan a változatosság kedvéért persze:)

 

Hozzávalók:

35 dkg liszt

30 dkg héjában főtt, áttört, kihűtött krumpli

0,5-1 dl víz

2,5 dkg friss élesztő, vagy egy tasak szárított

1 tojás sárgája

4 dkg vaj

só

a tetejére néhány kanálnyi tejföl 

opcionálisan hajszálvékony szalonna - jól jöhet, ha éppen kifelejtettük a sót a tésztából -, reszelt sajt, netán aszalt paradicsom, sonka

 

Elkészítés:

A lisztet, a krumplit, a vízben feloldott élesztőt, a tojást, a - kicsit megolvasztott - vajat és a sót összegyúrjuk, kidolgozzuk, majd 15-20 percig meleg helyen hagyjuk kelni. Ezután kicsit átgyúrjuk, két cipót formázunk belőle, és egyenként kör alakúra nyújtjuk. Egy körből 16 körcikkelyt szabunk ki. A tölteléket a hozzánk közelebb eső szélére tesszük, kifli alakúra feltekerjük, és vagy tojással, vagy tejjel higított tejföllel szépen lekenjük a kifliket. Sütőpapírral bélelt tepsiben 200 fokon sülnek szép pirosra. Nekem most hajszálvékonyra szeletelt pancetta és edami sajt került a kiflikbe. Az előbbit egy hete vettem a Dolcéban, 2000 Ft/kg körüli áron jutottam hozzá, isteni ízű, csak ajánlani tudom.

Boldog új évet kívánok!

Hát ez a nap is eljött, itt az év utolsó napja. Személy szerint rühellem, legszívesebben átaludnám, és nem is a társadalmi konvencióknak való megfelelési vágy nem engedi, hogy meg is tegyem, hanem az utóbbi években eszetlenül és mértéktelenül elharapózott petárdázás. Istenem, hol vannak már azok a jó kis szilveszterek, amikor szempillakitámasztás mellett sikerült elhúzni a kómát mondjuk este 11-ig, aztán megadva magunkat a sorsszerűségnek, éjfél előtt néhány perccel elaludtunk a tévé előtt, hogy aztán hajnali 3 körül felriadva megkönnyebbülten lekapcsoljuk a készüléket, és aludjunk kivilágos kivirradtig? Másnap lehetett élvezni az alvó város csendjét, ember nem mozdult semerre, ameddig a szem ellátott... Boldog idők voltak. Az össznépi - és sajnos üzemszerű - taplóság azonban már régen nem engedi, hogy magam válasszam meg, hogyan akarom tölteni a szilveszteremet. Csendesen egyáltalán nem lehet, mert mások viszont "jól" akarják érezni magukat, és ez egyet jelent azzal, hogy mindenki másra fittyet hányva tűzijátékoznak, petárdáznak, lehetőség szerint már 31-én délelőttől újév napjának estéjéig.  Azt hiszem, nem kell átlagon felül intuitívnek lenni ahhoz, hogy lássék: utálom az évnek ezt a napját, mégpedig embertársaim miatt. No mindegy, elég is ennyi erről, nem akarok vitát nyitni, elmesélem inkább, hogy az esti baráti házibuliba mit viszek. (Kár, hogy a két macskámat nem vihetem magammal, talán a kertvárosban kevésbé lennének a zajtól halálra rémülve, mint itt, ahol lakunk...)

Készítettem először is töltött kosárkákat. Egy részüket póréhagymás-szalonnás keverékkel töltöm meg, a többiek pedig juhtúró krémet mondhatnak majd magukénak.

 

Hozzávalók:

1 csomag mirelit leveles tészta 2 mm vékonyra nyújtva

1 szép szál póréhagyma

1 kisebb lilahagyma

néhány szelet hajszálvékony bacon

Elkészítés:

A kinyújtott tésztát fém kosárka formákba teszem, megszurkálom mindet, majd 200 fokos sütőben pirosra sütöm őket. Az egy csomagnyi tésztából legalább 30-35 kosárka lesz. Amíg a kosarak sülnek, a lila- és póréhagymát vékony karikákra vágom, pici olajon párolni kezdem őket, majd amikor már kissé megpuhultak, az apróra vagdosott bacont is beleszórom az edénybe. Összepirítom őket, ha szükséges, sózom, de mindenképpen borsozom a tölteléket. Amikor a kosárkák kihültek, megtöltöm őket a töltelékkel.

 

A juhtúrós krém hozzávalói:

40 dkg juhtúró

3 tubus Maci tejszínes krémsajt (vagy Camping, vagy bármi más)

2-3 evőkanál sűrű tejföl

2 nagy gerezd fokhagyma

bors

Elkészítés:

A fentieket krémmé keverem, ezzel töltöm a kosárkákat.

 

Készült továbbá pogácsa is...

Sajtos rúd

Roppant egyszerű recept, különösebb konyhatechnikai jártasságot nem igényel, ellenben remek vendégváró, kicsit unalmas vasárnap délutánokon éppúgy megsüthető hirtelen felindulásból, mint nagy vendégségek előtt sörkorcsolyának. Emlékszem, amikor betette lábát a családi receptúrába, mindenféle kifinomult trükkökkel próbálkoztunk, hogy tökéletesítsük, aztán az idők során rájöttünk: nem szorul tökéletesítésre, minél kevesebbet faxnizunk vele, annál jobb a végeredmény.

 

Hozzávalók:

25 dkg liszt

25 dkg margarin

25 dkg tehéntúró

1 evőkanál só

fél csomag sütőpor (elhagyható)

Elkészítés:

A hozzávalókat összegyúrjuk (micsoda meglepetés!), egy éjszakán át a hűtőben pihentetjük a tésztát (ez az egyetlen körülmény, ami jelentősen hozzájárul a végeredményhez, ha csak tehetjük, ne hagyjuk ki), majd másnap ujjnyi vastagra nyújtjuk, tetszőleges alakokra vágjuk. Tojássárgájával - esetleg tejföllel vagy tejjel - kenjük a tetejét, forró sütőben sütjük, vigyázva arra, hogy ne barnuljon meg a tészta, mert kiszárad.

Flikkflakkok: a túrót áttörhetjük szitán, nem fogja elrontani a végeredményt. A tehéntúrót keverhetjük juhtúróval, szintén pozitív változást tapasztalhatunk, ha s amennyiben kedveljük a juhtúrót. A tetejét szórhatjuk szezámmaggal, köménnyel, mákkal, lenmaggal, de reszelt sajttal is, meglehetősen sok lehetőség közül választhatunk.