ünnep bejegyzései

mit eszünk az ünnepeken?

Kourabiedes

Azt se tudtam ma délutánig, hogy a világon van. Vagyis tudtam, csak nem sejtettem:)

Valamikor a tavasszal a kolléganőm férje Athénban járt, hozott kintről egy doboz süteményt. Annak ellenére, hogy a kollegina édesszájú, ez a süti valahogy nem jött be neki, letette az irodában a párkányra, közprédának. De a vastag réteg porcukor, amiben a sütik hevertek, mindenkit elriasztott - kivéve engem. Egy-két nap alatt be is toltam a cuccot, nagyon finom volt kávéhoz például. No persze a porcukor hegyeket leveregettem róla. Itt végződik a nem túl érdekes történet. És ott folytatódik, hogy ma délután a keresztanyám - 80 éves, filigrán asszony - sok könyörgésre végre meglátogat minket, de  előre tisztáztuk, hogy nem, nem, vacsoráról szó sem lehet, legfeljebb egy kis süti, kávé. A pogácsa tésztája már előző nap óta várta a hűtőben, hogy megsüssem, na de kéne valami édes is... Van nekem ez a C. Atkinson, J. Farrow és V. Barrett által jegyzett The Cookie Bookom, ami néhányszor már kisegített, nyilvánvaló volt, hogy most is azt fogom felütni. S lőn.

Kiválasztottam belőle - kevés hozzávaló, kevés ráfordítandó idő - a kourabiedes receptjét, megnéztem hozzá egy videót, és akkor összeállt a kép. Hogy én ezt a kurabizét ismerem, egész biztos, hogy ez volt az a csodás porcukor takaró alatt lapuló ízletes keksz, amit a tavasszal ettem. Úgyhogy most izgatottan várom, hogy kivehessem a sütőből, és megkóstolhassam...

Hozzávalók:

23 dkg vaj

fél mokkáskanál őrölt szerecsendió

20 ml narancsvirág víz

10 dkg porcukor + a hempergetéshez

18 dkg liszt

23 dkg örölt mandula

5 dkg durvára tört mandula (én ezt most kihagytam, súlyát persze hozzáadtam az őrölt mandulához, nem akartam, hogy bármilyen ráharapós-fogsor alá kerülős baleset történjen)

 

Elkészítés:

A vajat habosra kevertem robotgép segítségével. Amikor már jó levegős volt, hozzáadtam a szerecsendiót, a narancsvirág vizet, porcukrot, lisztet, és összeállíttattam a géppel. Mivel én roppant módon kedvelem például a hókifliben is, amikor egy-egy apró sószem kerül a fogam alá, ebbe is tettem egy csipet sót. Nem volt kedvem gyúródeszkát előszedegetni, ezért inkább két kanál segítségével nagyobb galuska formákat formáltam a tésztából, szilikonos lappal kibélelt tepsibe rakosgattam őket, és 160 fokon 15 perc alatt megsütöttem mindet.

Még forrón porcukorba hempergetjük őket, vagy kissé kalóriatakarékosabb módon csak meghintjük a süti tetejét.

 


Gyümölcskenyér

Állandó szereplője a karácsonyainknak, nemcsak azért, mert pillanatok alatt összedobható - tényleg! -, hanem mert gyakorlatilag elronthatatlan, ugyanakkor nagyon finom, némileg variálható is a beleszórt ez-meg-azok változtatásával. Ha még nincs tele a puttonyod a karácsonyi sütikkel, vagy szilveszterre szeretnél valami édeset is az asztalra tenni, próbáld ki nyugodtan!

Hozzávalók:

6 db tojás

25 dkg kristálycukor

25 dkg finomliszt

30 dkg ez-meg-az: kandírozott citrom-, narancshéj, csokicsepp, apróra vágott dió, birsalmasajt, zselécukor

 

Elkészítés:

Az egész tojásokat a cukorral fehérre-habosra kevertetem a robotgéppel. Térfogata igencsak megnövekszik, színe szinte fehérre vált, és az egész massza egy könnyű, habos állagot nyer. Ekkor fakanállal beleforgatom a lisztet, végül hozzáadom az egy kanál liszttel megszórt, azzal jó alaposan összeforgatott ez-meg-azt.

Sütőpapírral kibélelt őzgerinc formába (kettő fog ezzel a mennyiséggel megtelni) öntöm a masszát, és 170-180 fokos sütőben 30-35 percig sütöm. Tűpróba kötelező!

Teljes kihűlés után lehet szépen szeletelni. Teához, kávéhoz nagyon finom.

Horváth Ilona klasszikus receptje.

Nehézségi fok:

 


Bejgli

Amíg arra várok, hogy a konyhában kihűljön a mézeskalácshoz való vajas méz, leírom a bejgli receptjét.

Évtizedek óta anyósomtól kapjuk a bejglit, a párom mindig 23-án ment el érte, ahogy hazaért, megkóstoltuk a bejglit, és megállapítottuk, hogy a konyhaművészet terén drága anyósom küszködik ugyan kihívásokkal, de bejgliben verhetetlen.  Vékony tésztájú, szaftos töltelékű bejglik kerülnek ki a keze alól évről évre. Akarom mondani: kerültek... Merthogy elmúlt 80 éves, idén már túl nagy megterhelés neki a bejglisütés. Így aztán a recept átvándorolt hozzám, és nemcsak egy lemásolt cetli érkezett, hanem az a papírlap, amit huszonéve kapott valakitől, akire így ismeretlenül is szeretettel gondolok.

 

Hozzávalók:

1 kg liszt

20 dkg vaj

15 dkg zsír

60 dkg cukor

1 dkg élesztő

2 tojás

2 dl tej

40 dkg mák

40 dkg dió

10 dkg mazsola

fél citrom

 

 

A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, zsírral és 8 dkg porcukorral. Az élesztőt 2 dl langyos, cukros tejben felfuttatjuk és a tésztához vegyítjük, hozzáadunk egy tojást, késhegyni sót. Az egészet jól összegyúrjuk, hideg helyen néhány órán át pihentetjük.

Utána 6 egyenlő részre osztjuk és cipókba formáljuk, téglalap alakúra kinyújtjuk a cipókat. Hármat mákos, hármat diós töltelékkel töltünk meg úgy, hogy a tölteléket lapos késsel egészen a tészta széléig kenjük. A keskenyebbik végén 1 cm-t visszahajtunk a tésztából, felsodorjuk. Villával sűrűn megszurkáljuk a tésztát, hogy a keletkező gőz távozhasson belőle. Gyengén kizsírozott tepsibe rakjuk, tojással megkenve fél óráig meleg helyen tartjuk, majd ismét megkenjük és ezúttal hideg helyre tesszük, míg a tojás megszárad a tetején. Mérsékelten meleg sütőben kb. 35-40 percig sütjük.

 

Töltelékek:

A diót, illetve a mákot egy-egy 26 dkg cukorból 2.5 dl vízzel főzött sziruppal leforrázzuk, hozzáadunk 5-5 dkg mazsolát,  reszelt citromhéjat (a mákoshoz esetleg 1-2 hámozott, lereszelt almát is, amitől szaftosabb lesz a töltelék).

A tölteléket mindig hidegen kenjük a tésztára, és ügyeljünk arra, hogy ne legyen se túl sűrű, se túl híg (köszi:))), mert akkor a tészta sütés közben felreped.

 


Mézeskalács

Az idei év a nagy változások, nagy próbatételek éve - a konyhámban is. Ennek részeként sütök idén mézeskalácsot - is. Emígyen:

Hozzávalók 200 darabhoz:

30 dkg margarin
30 dkg cukor
3 tojás
25 dkg méz
1 kg liszt
1 cs mézeskalácsfűszer, VAGY ha ez nincs, akkor: 2 tk őrölt gyömbér, 2 tk szegfűszeg, 2 tk fahéj
1 kk reszelt narancshéj
3 tk szódabikarbóna

A mézet a "2 tk-s" fűszerekkel elkeverve lábasban enyhén felmelegítjük, majd amikor levesszük a gázról, hozzáadjuk a margarint, s megvárjuk, míg kihűl.
Felverjük a tojást, és  beleöntjük a cukrot. A liszt egy részét elkeverjük a szódabikarbónával, és a fűszeres-vajas mézzel. Ehhez a masszához hozzáadjuk a cukros tojást, és a maradék lisztet.

Enyhén összegyúrjuk, majd belecsomagoljuk egy zacskóba, és egy éjszakára (vagy ha reggel álltunk neki, akkor kb 8 órára) a hűtőbe tesszük pihenni.

A hűtés után elővesszük az enyhén megkeményedett tésztát, és alaposan átgyúrjuk. A kézmelegtől meg fog ismét puhulni. Gyúrás után kinyújtjuk kb 5 mm vastagra (sütés közben kissé meg fog emelkedni), és kiszaggatjuk belőle a formákat. Ha dióval, mandulával, mogyoróval szeretnénk díszíteni, akkor azokat is nyomkodjuk bele.
Tespire pakolva betesszük a 180C-os sütőbe, és aranybarnára sütjük. Kevés idő kell neki, éa figyeljünk oda rá, nehogy megégjen, vagy keményre száradjon!

Miután elkészültek a mézeskalácsok, kedvünk szerint díszíthetjük őket.

Cukormáz készítése:
1 tojás fehérjétfel kell verni, majd hozzáadni 15-20 dkg porcukrot. 15 dkg-n túl óvatosan kell hozzáadni a cukrot, nehogy túl kemény és sűrű legyen az anyag. Zacskóba, vagy cukrászformázóba beletöltjük, a zacskó csücskét kivágjuk, és már "rajzolhatunk" is kedvünkre.

forrás: http://almafoto.freeblog.hu


Karácsonyi répatorta

Naranccsal, mézeskalács fűszerrel, ahogy ilyenkor dukál.

Hozzávalók:

2,5 dl kristálycukor
4 tojás
2,5 dl olaj
5 dl reszelt sárgarépa
5 dl liszt
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál szódabikarbóna
2 teáskanál mézeskalács fűszer
10 dkg durvára vágott dió
fél narancs leve
egy narancs reszelt héja
A tetejére:
25 dkg Philadelphia krémsajt
1,5 dl porcukor
10 dkg vaj
fél narancs leve
Elkészítés:

A hozzávalókat egy nagy keverőtálba öntöm, fakanállal elkeverem. Ez is olyan, mint a muffin tészta, nem kell nagyon kidolgozni, Akkora tepsibe öntöm a tésztát, hogy ne álljon benne túl vastagon a matéria, akkor ugyanis nehezebben sül át, szalonnás marad a közepe, míg a benne lévő cukortól már ég a külseje. 180 fokos sütőben sült 45 percig. A krémsajtot robotgéppel kikevertem a vajjal, narancslével és a cukorral, minden szelet tetejére kanalazunk belőle egy adagot.

49 nap múlva karácsony,

és 23 három nap múlva meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Tudjátok, nem megyek kézügyességért a szomszédba (ez nagyon nagyképű mondatnak hangzik, de az állítás tényvalóság, nincs mit szégyelni rajta), de vannak feladatok, amikhez hozzá sem kezdek. Ilyen az adventi koszorú gyártó vállalkozás. Egyszerűen nincs hozzá szemem, fantáziám, van ez így.

Ám egy nagyon kedves barátom rendelkezik mindezekkel a tulajdonságokkal, csodaszép adventi koszorúkat készít. Így aztán az idén először rávettük, hogy készítsen ilyeneket eladásra is. Úgyhogy aki szeretne ilyen koszorút (főleg budapestiek jelentkezését várjuk, itt az átadást megpróbáljuk személyesen megoldani, több kedves, segítőkész barát ajánlotta fel ebben segítségét), fáradozzon át a másik blogba, ott hamarosan látható lesz az összes eddig elkészült. Megrendeléseket is teljesítünk, egyedi szín- és formaelképzeléseket is megvalósítunk.

 


Halloween

Tudom, hogy már nagyon meg kéne törnöm a hallgatást itt a blogon, de az a helyzet, hogy mostanában nincs időm konyhai újításokra, a lencsefőzeléket, bablevest, pörköltet pedig már réges régen beposztoltam:) Úgyhogy az egyszerűség kedvéért megmutatom a töklámpásunkat, aminek az a sajátossága, hogy mindössze annyiban az enyém, hogy az én konyhámat díszítette két napon át. Ugyanis a tök vásárlását, kifaragását a barátnőm végezte áldozatosan, pénzt, időt és fáradságot nem kímélve, a fotót a lányom készítette, az - idő előtt - összeaszott tököt pedig az uram dobta ki a szemétbe. Egyszóval sok közöm nem volt hozzá, azon kívül persze, hogy roppantul élveztem nézegetni a mécsesek fényét, és bekanalazni a krémlevest, ami a tök belsejéből készült. Nem, azt se én főztem...

 

 


Húsvéti répatorta

 

A receptet a Katakonyhában találtam, köszönet érte. Kicsit változtattam a hozzávalókon, mert menet közben úgy éreztem, a citromos-répás ízhatáshoz a fehér csokoládé talán jobban passzol. Emeltem a sütőpor mennyiségét is. Ajánlatos dupla adaggal indítani, mert én csak néztem - hogy stílusos legyek -, mint a luki nyúl, hogy milyen kevés süti lett a tésztából. Mondjuk ha kicsit gondolkozom, és értelmesen ránézek a liszt mennyiségére, talán kevésbé kerekedett volna el a szemem...

 

Hozzávalók:

3 db tojás

7,5 dkg liszt

10 dkg fehércsoki összeaprítva kicsi kockákra

10 dkg dió durvára vágva

30 dkg répa finomra reszelve

12,5 dkg vaj

12,5 dkg kristálycukor

1 zacskó vaníliás cukor

1 citrom héja

1 tasak sütőpor

egy marék zsemlemorzsa

Elkészítés:

A vajat habosra kevertem, alaposan kikevertem a cukorral is, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. A lisztbe belekevertem a durvára darabolt diót, a sütőport és a csokikockákat. Felváltva hozzákevertem a tojásos vajhoz a lisztes keveréket, illetve a reszelt répát. Kivajazott, zsemlemorzsával megszórt 22x22 cm-es tepsiben sütöttem, 180 fokon. Nem néztem az órát, de a tűpróbát úgy 35 perc múlva végezhettem, akkor már jó volt a tészta.

Tetejére ciktrommázat öntöttem (egy citrom levéhez porcukrot kevertem, annyit, hogy sűrűn folyó masszát kapjak... sajnos ez a cukor mennyiség nem kevés, nem teszi diétássá a süteményt), és a tavaly óta rejtegetett húsvéti nyuszi díszeimmel dekoráltam a sütit.



Karácsonyi ajándék a konyhából 3. - VKF 30.

Kéretik nem félreérteni a képfeliratot! Alig hiszem, hogy van valaki, aki örülne, ha a karácsonyfája alatt spagettiszósz terülne szét. Azt azonban nemcsak hiszem, hanem tudom is, hogy a legnagyobb sikert a barátaim körében a házi készítésű spagettiszósszal szoktam aratni, hovatovább ipari mennyiségben tartósítom augusztus végén, hogy a rendszeresen felmerülő igényeket ki tudjam elégíteni. Nem, nem kell sajnálni engem ezért, minden egyes alkalommal, mikor valamelyik megkérdezi, hogy lenne-e esetleg netalán még a spagettiszószból, úgy megyek be a spájzba előhozni az aktuális adagot, mint akit hájjal kenegetnek, ezzel egyidőben a zsírmájam újabb centiket növekszik.

A szósz receptjét már közzétettem, most azért elevenítettem fel, hogy jövő nyáron be lehessen raktározni a karácsonyra való készleteket. A sikerért kezeskedem!

 


Karácsonyi ajándék a konyhából 2. - VKF 30.

Erre az ajándékra készülni kell, mondjuk úgy októberben. Akkor kapható ugyanis az otelló szőlő a piacokon, amiből ez a fantasztikus lekvár készül.

 

Hozzávalók:

2 kg nagyon érett, édes otelló szõlõ

60 dkg. kristálycukor,

1 citrom reszelt héja,

1 mokkáskanálõrölt fahéj

 

A szõlõt többször váltott vízben megmossuk, lecsöpögtetjük, leszemezzük és mégegyszer szûrõbe téve megmossuk, ismét tecsöpögtetjük. Lábasba rakunk egy réteg szõlõszemet, rászórunk egy réteg cukrot, és a fûszerekbõl egy keveset. A rétegezést addig folytatjuk, amíg tartanak a hozzávalók. Fedõ nélkül, kis lángon kezdjük fõzni. A tetejére feljövõ habot és szõlõmagokat  kis szûrõkanállal folyamatosan leszedegetjük,amíg csak tart a habképzõdés, illetve addig, amíg az összes szõlõszem fel nem pattan. Ha már nem jön fel mag a tetejére, lezárjuk alatta a lángot és tûzforrón kisméretû, kiforrázott üvegekbe töltjük. Megvárjuk, amíg a teteje megbõrösödik, kevés szalicin teszünk rá, és lezárjuk.

Rendkívül finom,  sokféle édességhez használható csemege. Sötét és nagyon szép színe miatt nagyon dekoratív, ezért torták és sütemények díszítésére is használható. Csodálatos ízű fagylaltot lehet belõle készíteni, amelynek a színe és az íze is különleges.

 


Karácsonyi ajándék a konyhából - VKF 30.

Ahogy a sorra megjelenő posztokat elnézem, nem leszek egyedül a VKF 30. fordulóján a házi készítésű bonbonjaimmal. Mondjuk nem is vagyok meglepve, hiszen egy gasztrobloggernek szinte kézenfekvő, hogy karácsonykor saját készítésű édességgel kedveskedjen a szeretteinek, így természetes, hogy nekem is eszembe jutott ez a megoldás.

 


 

Amikor a gyerekekkel nekiveselkedtünk a múlt hétvégén, hogy kenterbe verjük Vianne Rocher-t Lansquenet-ben, még nem gondoltam, hogy  hagyományt fogunk teremteni. Mert sokáig azt gondoltam, hogy bonbont készíteni házilag nehéz és macerás. Aztán részt vettem Wagner Bea csokiklubján, amiről már írtam is, ahol kiderült, hogy pralinét, trüffelt és szaloncukrot készíteni korántsem akkora ördöngősség. Úgyhogy a többi - később megörökítendő -, konyhámból kikerülő karácsonyi ajándék mellé a praliné, trüffel és bonbon is felsorakozik a jövőben.

 

 

Rumos trüffel

Hozzávalók:

22 dkg min. 60 %-os csokoládé

130 ml tejszín

2 dkg puha vaj

rum ízlés szerint

4 dkg glükózszirup, annak hiányában méz vagy golden szirup

A mártáshoz kb. 20 dkg olvasztott csokoládé

Elkészítés:

A csokoládét a mikruhullámú sütőben, közepes teljesítményen felmelegítjük. Gyakran keverjük, vigyázunk, nehogy odaégjen. Arra is ügyeljünk, hogy a csokoládéba ne kerüljön víz, mert akkor búcsút vehetünk tőle, menthetetlenül tönkremegy. Amikor a csoki felolvadt, négy-öt részletben keverjük hozzá a felforralt és visszahűtött tejszínt és glükózszirupot/mézet/golden szirupot.  Minden adag után alaposan keverjük el a csokoládét. Végül adjuk hozzá a puha vajat és az alkoholt. Tegyük hűvös helyre, hogy megszilárduljon kissé. Kiskanál segítségével vegyünk ki belőle falatnyi adagokat, alakítsuk a kívánt formára, majd egy villa segítségével mártsuk meg a szintén mikróban felolvasztott csokoládéba. Időről időre szükség lehet a mártó csokoládé újramelegítésére, ezt szintén a mikróban végezzük el. Ültessük a bonbonokat zsírpapírra, majd ha megszilárdultak, tegyük dekoratív kapszlikba. Készíthetjük úgy is, hogy átszitált kakaóporba hempergetjük a trüffelt.

 

 

Narancsos marcipán

Hozzávalók:

30 dkg marcipán

2 evőkanál narancslikőr

apróra vágott kandírozott narancshéj

A mártáshoz: 20 dkg olvasztott csokoládé

Elkészítés:

A marcipánt hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, majd a likőrt dolgozzuk el benne jó alaposan. Falatnyi adagokat szakítsunk ki a masszából, alakítsunk belőlük gombócokat, amelyeknek közepébe tegyünk narancshéj darabkákat.  Ugyanúgy mártsuk olvasztott csokoládéba (esetleg kókuszreszelékbe) őket, mint a trüffeleket.

 

 

Diós-áfonyás golyók

Hozzávalók:

30 dkg darált dió

2-3 evőkanál málnalekvár

rumba áztatott aszalt áfonya

A mártáshoz kb. 20 dkg olvasztott csokoládé

Elkészítés:

A darált diót dolgozzuk össze a lekvárral és az áfonyával, gombócozzuk ki őket, és a fent leírt módon mártsuk csokoládéba.

Amíg a bonbonokat, trüffeleket készítjük, hallgassunk jó zenét, esetleg közben tegyük be a lejátszóba a Csokoládé című filmet, remek aláfestés lesz az ajándékkészítéshez.

 


Húsvét hétfői brunch

Hetekkel ezelőtt meghívtam a barátainkat mára bruncholni, ha már jönnek locsolkodni, legalább kapjanak egy finom rebédet, nemde? Tekintettel a hagyományos húsvéti menüre, nagy csavarokat nem szándékoztam az ételsorba vinni, az egyik tervemet el is vetettem, mert felmértem, hogy csak annyi ételt ésszerű az asztalra tenni, ami véhetően el is fogy. A hűtő tartalmát pedig inkább csökkenteni szerettem volna, mint növelni.

Nő nem maradt locsolatlan, étel nem maradt kóstolatlan, has nem maradt üresen, úgyhogy a brunchot sikeresnek nyilvánítom.

Spentos túrótorta

Hozzávalók:

1 csomag levelestészta kétharmada

25 dkg túró

30 dkg friss spenót

3 gerezd fokhagyma

1 tojás

3 dkg vaj

Elkészítés:

A spenótot megmostam, konyharuhára terítettem és leszárogattam. A vajat felforrósítottam, és a spenótleveleket megfonnyasztottam rajta, majd rányomtam a fokhagymát, sóztam és borsoztam. Félretettem, hagytam kihülni. A tésztából kiszabtam egy akkora darabot, hogy egy 18 cm-es tortaformát kibélelhessek vele úgy, hogy pereme is legyen. Belenyomkodtam a formába, majd az időközben kihült spenótot összekevertem az áttört túróval, a tojással, és a tésztafészekbe öntöttem. 200 fokos sütőben 40 percig sült.

Forrás: a Magyar Konyha áprilisi száma

 

Tormakrémes sonkatekercs

Hozzávalók:

25 dkg hajszálvékony, jó minőségű gépsonka (Pápai)

2 doboz natúr krémsajt (én a Lidl-ben kaphatót használtam)

5 dkg vaj

ecetes torma ízlés szerinti mennyiségben

só, bors

Elkészítés:

A krémsajtot habosra kevertem a szobahőmérsékletű vajjal, kanalanként adagoltam hozzá a tormát, kóstolgatva, olyan 4 teáskanálnyit tehettem bele összesen. Borsot őröltem bele, majd kissé lehűtöttem, hogy könnyebben lehessen vele bánni, később pedig a sonkaszeletek rövidebb oldala mentén 4-5 teáskanálnyi krémet kentem a sonkára, feltekertem, és saláta alapra rakosgattam őket. Sajnos annyi krém nem maradt, hogy habzsákba töltve megdíszíthettem volna vele a tekercsek tetejét, így ez elmaradt. Hűtőben várta ki a végzetét.


Húsvéti apró

Nem ilyenre vágytam, de ez se rossz. Ugyanonnan való, ahonnan a többi keksz, a Nagy Cookie Könyvből, és épp csak a szememet nem szúrta ki a neve: Easter cookie. Az állaga miatt nyújtásról és formával való kiszúrásról szó sem lehetett, úgyhogy keresek tovább, hogy a helyes nyuszis kiszúróimnak is használt vegyem. De hogy ez is el fog fogyni, az biztos.

Hozzávalók:

20 dkg liszt

7,5 dkg cukor

12 dkg vaj

1 tojás szétválasztva

1-1 kávéskanál őrölt fahéj és szerecsendió

1-1 evőkanál kandírozott narancs- és citromhéj

5 dkg aszalt áfonya

 

Elkészítés:

A puha vajat habosra kevertem a cukorral, és amikor már jó könnyű volt, belekevertem a tojás sárgáját is. A liszthez hozzáadtam a fűszereket, fakanállal belekevertem a tojásos vajba, hozzáadtam a kandírozott héjakat, áfonyát. Vizes kézzel golyókat formáltam a masszából, sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem, és 200 fokon 10 percig sütöttem őket. Ekkor kikaptam a sütiket a melegből, a kissé felvert tojásfehérjével átkentem őket, megszórtam a tetejüket az Amsterdamban zsákmányolt színes cukorral, és még néhány percre visszatettem a sütőbe.

Roppant egyszerűen és gyorsan elkészíthető aprósütemény.

Nehézségi fok:


Advent második vasárnapja - a hókifli

Rohan az idő, máris itt az advent második vasárnapja. A magunk részéről azzal ünneplünk, hogy az új ülőgarnitúrát beüzemeljük, új bútorokat készítünk, a könyveinket szortírozzuk, poroljuk, egyszóval nem unatkozunk. De a hókifli megsütésére mindenképpen időt akartam szakítani. Ez az egyik legkedvesebb aprósüteményem, hamar elkészül, és utánozhatatlanul képes visszahozni a gyermekkorom ízeit.

 

 

 

Hozzávalók:

38 dkg liszt

20 dkg vaj vagy margarin

12 dkg porcukor 

15 dkg darált mandula

1 tojássárgája

csipet só 

10 dkg porcukor elkeverve 2 csomag vaníliás cukorral

 

Elkészítés:

A hozzávalókból tésztát készítünk, nincs benne semmi ördöngősség: összegyúrjuk a hozzávalókat, és kész. Ezután a tésztából ceruza vastagságú rudakat formálunk, 5 centi hosszú darabokat vágunk belőle, és kifli formára hajlítva sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük őket. Tehetjük viszonylag szorosan, a kiflik csak kicsit nőnek meg. 10-12 perc alatt süssük készre a kifliket 180 fokos sütőben. Ha elkészültek, még forrón forgassunk meg minden darabot a vaníliás porcukorban. Vigyázzunk, a kiflik könnyen törnek!

Ha a második adagot nem égettem volna oda - lemerült a fényképezőgépben az elem, és amíg másikat kerestem, a kiflik menthetetlenné váltak -, azok végeit olvasztott csokiba mártottam volna. Sebaj, majd a jövő heti adagot így készítem:) 

 

Nehézségi fok:


Régebbiek | Végére »

balinto 2006